A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
75 kedése miatt haragját Isten egész vidékekre kiárasztja, különböző csapásokkal sújtva azokat.”29 Debrecenben a pestisjárványok idején megerősödött vallási szokások, gyakoribb templombaj árás, istenfélőbb életmód a természeti csapások, elemi károk jelentkeztével feltehetőleg méginkább elmélyültek, s ez jótékonyan hatott a közerkölcsre is, némiképp visszafogva az embereket a bűnelkövetéstől. Másrészről azzal is számolnunk kell, hogy a pestis elmúltával megindul az idegenek beköltözése a városba, a zárlat feloldásával újra tartanak heti piacokat, országos vásárokat, újra jöhetnek a kereskedők, megjelennek az örmények, rácok, cigányok30 stb. Megélénkül a fogadók, kocsmák világa. A felpezsdülő városi élet, a vásárok, fogadók vonzzák a koldusokat, csavargókat, tolvajokat, csalókat és természetesen a rossz erkölcsű szajhákat, paráználkodókat. A kocsmai összetűzésekben a duhajkodó városi legények ellenfelei gyakran idegenek, beszállásolt katonák. Mindezek éppen a bűncselekmények szaporodását okozhatják. Végül pedig akár a bűncselekmények számának csökkenéséről, akár növekedéséről is van szó - hozzávéve még az egyes fajták száma szerinti változásokat is - egy adott periódusban, ezeket mindenképpen befolyásolja a helyi büntető törvényszék ítélkezési gyakorlata, annak szigorúsága vagy enyhesége. Egy adott bűncselekményben hozott kegyetlen ítélet - nem is beszélve a nyilvános végrehajtásról - hosszú éveken át emlékezetes maradt a lakosság körében, s így a megtorláson kívül el is érte célját, az ilyen bűntett elkövetésétől való elrettentést. Ezzel szemben a más törvényszékekéhez képest enyhébb ítélet még bűnre is csábíthatott. Ebben az időben Debrecenben a bíráskodás joga - s azon belül természetesen a büntető ítélkezésé is, ideértve a halálos ítéletek kimondásának és végrehajtásának jogát - az utcánként választott hites közönség, a nagytanács (communitas) által választott kistanács (senatus) kezében volt. A főbíróval együtt 13 tagú testület heti munkarendjében még nem különülnek el egyértelműen a polgári és büntetőperes napok. Míg szombaton a teljes szenátus törvényszékké alakulva együttesen tárgyalja a nagyobb büntetőügyeket, addig a kisebb ügyekben a szombatonkénti szenátusi üléseken kívül is sor kerülhetett tárHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 29 Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltár C - 28. Idealia No. 8. J° A pestis idején a magisztrátus rendeletben tiltotta ki őket. IV. A. 1011. a. 146. k. 405. 1738.nov.5.
