A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények adatai a XVIII. század első felében Bihar vármegyében
64 Major Zoltán László: Erkölcsi problémák és bűncselekmények... tek helyét és környékét senki sem lármával, sem egyéb botránkozást keltő móddal meg ne sértse. Ilyen vétség esetén szigorú testi fenyítéket Q-3 helyezett kilátásba. A feudális büntetőjog rendszere, az erkölcsi szabályok, a különböző népi jog- és erkölcsi szokások, az egyházi kánonok szankcionálása ellenére megdöbbentő volt a nagyszámú bűncselekmény. Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a kutatónak milyen jelentős mértékben kell számolni a nyomtatványok kora újkori falusi és mezővárosi jelenlétével, valamint a nyomtatott szövegek olvasásának a készségével is. Erre mutatnak a boszorkányperek iratai, az iskolai oktatás céljára szánt ábécés könyvek mellett a kalendáriumok, a bibliaolvasás, az imádságoskönyvek és a kegyességi nyomtatványok is. Az írásbeli kultúra bővülése kiterjedt a népes köznemesi, kisértelmiségi, mezővárosi-parasztpolgári, kézműves s némileg módosabb falusi paraszti rétegekre.44 Ennek ellenére a közerkölcsök kérdése korántsem volt vigasztaló. Az újkorban meginduló - dolgozatunk elején néhány elméleti mozzanatában érintett - elvilágiasodás döntő folyamat kezdete volt. A vallási érzület Hobbes féle leértékelése általában az egyéni meggyőződés felértékeléséhez vezetett.* 94 95 A vonulat további menete, az erkölcsi fellazulás eléggé ismert. Ezt követte a XIX. században az erkölcsi értékek relativizálódása, majd a XX. században bekövetkező erkölcsi válság, amely feltartóztathatatlannak bizonyult. A racionalista erkölcse magasabbrendünek tűnt a szokáson alapuló szigorú erkölcsnél vagy a valláserkölcsnél. Ez azonban csak látszólagos, az egyre erodálódó erkölcsi élet erre egyértelmű cáfolat. A XVIII. században szinte minden felsorolt vétek valamilyen büntetést kapott. Lopás, rablás, gyilkosság olyan erkölcsi norma megszegését jelentette, hogy az ellene vétkezőket jogilag is üldözte. De a kisebb bűnökkel, paráznasággal, káromkodással stb. is a hatóság foglalkozott. Később ez utóbbiak jogi, hatósági büntetése elmaradt. Herpav Gábor: A debreceni ref. Ispotály története. Debrecen, 1929. 52. old. 94 Kristóf I.: "Istenes könyvek - ördöngős könyvek"...i.m. 82-85, 91. old., Kovács I.G.: Kis magyar kalendáriumtörténet...i.m. 37. old. 95 Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság...i.m. 134. old., Michael Oakeshott: Racionalizmus a politikában. Jelenkor. 1993/6. 576. old.
