A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai
34 Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai. monostorát is esetleg már a XI. század végén alapítottnak feltételezi. Mindkettő közelében földvár állt, melyek az alapító nemzetségek központja lehettek, még a XII-X1II. század fordulóján is.70 71 Kristó Gyula - Makk Ferenc - Szegfű László az Anonymusnál írt Hűhót nevének megfelelői között sorolja a Váradi Regestrum 1220. évi esetében szereplő Uhudu-t, sőt a Temes megyei Obad helynevet is. A személyne- vet ismeretlen eredetűnek tartják. Kiss Lajos viszont az Vhod- Huhot-Ohat helynevet puszta személynévből magyar névadással keletkezettnek tekinti, mint írja: "Az alapjául szolgáló személynév tövében talán a magyar ó_'régi' melléknévnek R. /régi nyelvi, nyelvemlékbeli/ oh, ooh alakváltozata rejlik"72 További feladat lesz tanulmányunk megállapításainak kiegészítése, pontosítása család- és birtoktörténeti vonatkozásban, és Ohat-Telekházán hitelesítő régészeti kutatás. The Ohat clan and the properties of the later Ohat family György Módy According to Anonymous "Cumanian" knight, Ohat received "large land" opposite Dorogma. He probably originated from the Khazar-Kabarians attaching to the Hungarians at the time of the Hungarian settlement. This memory was preserved of the family living in the period of the Anonymous, 1190-1210. The Gesta enhanced their entailment and thus their rank, although it is possible that their estates - among them the village inheriting the Ohat name - were received by an ancestor bestowed in the time of Prince Géza or Saint István. One of the family members, Uhod, was a court bailiff of the Bihar bailiffs in 1220. At the end of the XII. century their monas70 Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966-67. II. Szerk. Trogmaver Ottó. Szeged, 1967./ 127-34. passim, és u. ő.: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori /XI-XIII. századi/ földvárai és monostorai. In: A Jósa András Múzeum Évkönyve. X. 1967. /Szerk. Csallánv Dezső. Bp. 1968./ 91-102. passim. Zámmonostorát lásd 96. és 98. Ohatmonostorát lásd 101. 71 Kristó Gyula - Makk Ferenc - Szegfű László: Adatok "korai" helyneveink ismeretéhez. I. /Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1973./ - A Temes megyei Obad lásd Kniezsa István: Keletmagyarország helynevei. In: Magyarok és románok. I. Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1943. /Szerk. Deér József és Gáldi László. Bp. 1943./ 290. 72 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-Il. /Bp. 1988./ II. 270. Ehhez lásd még Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár. /Bp. 1983./ 377.
