A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői III.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 277 6. vál. körzet Bognár Rezső képviselő 32095 26 881 57,8 Szász Gábor pótképviselő 4o, 6 Az egypártrendszer körülményei között (1949-1985) lezajlott országgyűlési választások a politikailag tagolatlan magyar társadalomban az országos és megyei pártszempontok alapján ültette be a képviselőket az országgyűlés padjaiba. Maga az országgyűlés - mint az állami hatalom legfőbb szerve a pártvezetés által meghatározott feladatok megoldását volt hivatott támogatni. Az országgyűlés általában évenként négy alkalommal ült össze (nemegyszer egyetlen napra), a szünetek között valójában az Elnöki Tanács gyakorolta az országgyűlés (formai) hatáskörének jelentős részét. Helyesen mutatott rá Jónás Károly, hogy az Elnöki Tanács törvénymódosító szerepköre elburjánzott, nemegyszer az országgyűlés jogkörébe utalt kérdésköröket már eleve törvényerejű rendeletben szabályozta. Az egyre demokratikusabb választások során az egyetlen párt (a pártérdekeket leplezetlenül képviselő Hazafias Népfronttal együttműködve) választatta a számára megfelelő képviselőket, akik valóban demonstrálták a szocialista nemzeti egységet. A reform szellemében született 1983. III. törvény, a többes jelölés kötelező bevezetésével lehetővé tette, hogy a szavazás - igaz, meghatározott keretek között - választássá váljék.14 Az országgyűlés életében a fordulópontot 1987 szeptembere jelentette, az első eredmény az 1987. X. törvény elfogadása volt ez év decemberében: megszűnt az Elnöki Tanács túlzásba vitt országgyűlést helyettesítő jogköre: törvényt nem módosíthat és az országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben törvényerejű rendeletet nem hozhat. 1988-ban a demokratizálódás az országgyűlési bizottságokból áttevődött a parlament üléseire is. Egyre több ülésen egyre több törvényt alkottak. 1988-1989-ben a parlament jelentős jogszabályokat alkotott a politikai intézményrendszer átalakítására és a gazdasági reform gyorsítására. Megjelent a politikai pluralizmus abban az országgyűlésben ahol a képviselők 75 %-a az MSZMP tagja volt. A parlamenti reform megállíthatatlanná vált. A napirendre kerülő fontos kérdések: a párt14 Hajdú-bihari Napló 1980. május 17.
