A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői III.
268 Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői III. A választások ideje: 1953. május 17. Az országgyűlés helye, időtartama: Országház, 1953. július 3 - 1958. szeptember 26. Az MDP az 1949 óta formálisan és erőtlenül működő politikai pártokat 1951-re elsorvasztotta. Mivel az alkotmány a választójog területén nyitott kérdéseket hagyott, 1953-ban újra napirendre került a törvényi szabályozás. Az 1953. évi II. törvény az országgyűlési választásokról szóló jogszabályokat módosította:- a választási korhatárt 20 évről 18-ra csökkentette- minden 32000 lakosra (eddig 16000 választópolgárra) 1-1 képviselő megválasztását tette lehetővé- a képviselők jelölését - pártok hiányában - a választók jelölőgyűléseire bízta (a jelölőgyűléseken a népfront szervek állították össze a lajstromot a javaslatok szerint, s ezt kellett tovább küldeniük a népfront országos tanácsa közvetítésével az Országos Választási Bizottsághoz)- csökkenti a választójogból való kizárás (elmebetegség, szabadságvesztés, előzetes letartóztatás, rendőri felügyelet, közügyektől való eltiltás) feltételeit- bevezette a pótképviselői intézményt. A választási előkészületeket a megyei pártbizottság irányította. A Végrehajtó Bizottság április 22-i ülésén az egyebek között foglalkozott a beszámoló gyűlések lefolyásával. A tájékoztató a gyűlések érdemi elemzése helyett általános értékelést nyújtott "...jók voltak az előkészítések csupán szervezési hibák voltak tapasztalhatók...", "Az ellenség munkája a kenyér kérdésnél mutatkozik meg, egy-két helyen voltak még sorban állások, azonban ezeket sikerült felszámolni." Az április 29-i VB ülésen ismét szerepelt a választási agitációs munka, változatlanul sematikus megközelítésben. Választásra jogosult: 328389 fő, Népfrontra szavazott: 314873 fő, ellene: 3497 fő, érvénytelen: 2926 fő. - összesen 98,2 % szavazott a népfrontos listára. Megválasztott képviselők: Szabó István altábornagy, Veres Péter író, Barczi Gyula megyei első titkár, dr. Bognár Rezső egyetemi tanár, Szalai Béla a Minisztertanácsi hivatal elnöke, Péter János református püspök, Matolcsi János KB munkatárs, Stozicski Ferencné MNDSZ megyei titkár, Reszegi Ferenc ÉDOSZ elnöke, Papp Sándor ruhagyári munkás, Király Imre tsz. elnök, Elek János segédmunkás, Pataki Lajosné tsz. tag, Múrvai András bútorgyári mun-