A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 261 tímármester, a tagadhatatlan eredmények láttán, a munkafolyamatok jelentős részében motorizálta a termelését. A mesterek önállóságukat megtartva, anyagbeszerző, késztermék értékesítő szövetkezetét hoztak létre együttesen 20 ezer pengő üzletrésztőkével; Debreceni Tímártársulat Termelő és Értékesítő Szövetkezet név alatt. Ezenfelül előállító tevékenységük technikáján - éppen a gyáripari verseny hatására - alaposan változtattak. A műhelyek döntő részét felszerelték faragógépekkel, motollával, kis Triumph hordókkal, fényezőgépekkel. Alkalmazták a légsürítős festékszórókat, a hasítógépeket. Tették ezt még akkor is, ha egyes gépeket csupán többen, közösen szereztek be és használtak, mint a hasítógépet, amelynek kezeléséhez maguk közül „hasítómestert” jelöltek ki. Sajátságos kevertség jött így létre, hiszen a régi tulajdon- és működési forma közé illesztették be a modern termelés és forgalom eszközeit. Visszatérve a gyáralapítások tényéhez, rá kell arra is világítani, ezen üzemek létrejötte nemcsak abban az értelemben volt előzményekkel megalapozott, hogy a család már több generáción keresztül dolgozott a szakmában, hanem pl. Veréb Lajos majd 25 évi saját, megfeszített munkája után tehetett kísérletet üzeme létrehozására és további szívósságra volt szüksége, hogy a bekövetkezett gazdasági világválság ellenére talpon maradhasson. Kiemelkedő tevékenységre volt szüksége Szilágyi Istvánnak is, hogy ha maga számára nem is, de fiának előkészítse, lehetővé tegye a gyáralapítást. Lényegében hasonló volt a helyzet a „Kiss Testvérek Bőrgyára Rt.”-nak létesítése esetében, ahol az előkészítő munka nagy részét Kiss Imre (az idősebb) elvégezte a fiai számára. Arról a fontos tényezőről sem szabad elfeledkezni, hogy a Kiss-féle üzem alapításánál a négy testvér összefogására, rendíthetetlen (válság alatti veszteségek ellenére) éveken át, pontosan hét éven ét való kitartásra volt szükség az üzem életben maradásához. Ugyancsak az ő, a Kiss testvérek esetében emelhetjük ki a bankhitel ipartámogató jelentőségét. Indulásuknál ugyanis az Általános Forgalmi Bank nyújtott segédkezet, és a 30-as évek második felében - a szükséges fejlesztést és értékesítést is - ismét bankhitelekkel oldották meg, mígnem elértek az elismerésre méltó fejlettségi fokra. Némileg külön utat járt be, az előző három gyároshoz viszonyítva; Pikó József. О házasságkötés révén jutott egy kisebb műhely tulajdonába, amikor özv. Végh Ferencnét elvette feleségül. De - és ezt Pikó
