A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

259

1 db puhító gép,

1 db vasaló gép, 3 db fémlemezzel,

1 db fényezőgép,

1 db 5 légkörös állókazán,

1 db 7 és 1/2 lóerős motor,

1 db slitt tányér beépítve,

2 db szortírozó asztal kecskelábon,

1 db cintábla lábakkal,

2 db bak,

1 db porcellán lavor, Szárítóterem:

1 db fekvő fűtőtest ventillátorral,

5 db bak,

2 db cintábla,

70 db szárítóléc,

1 slitt-tányér beépítve,

2 db bőrakasztó villa,

1 db spriccelő drótháló,

1 db kompresszor tartály,

Iroda:

2 db szék,

1 db bőrszezlon,

1 db íróasztal,

1 db világos színű előszobafal,

1 db ruhafogas vasból,

1 db „Vezúv” 201-es vaskályha.

A Munkásszövetkezet azért is törekedett a Szilágyi-féle üzem megszerzésére, nehogy annak különleges gépparkjával, annak felhasználásával valaki is versenytársként jelentkezzen Debrecenben, különösen a fmomáruk előállítása területén.

A későbbiekben a Szilágyi-féle üzem is a többi debreceni bőrgyár sorsára jutott. Gépeit leszerelték, s azokat más üzemekbe irányították át. így pl. a csiszológépet a budapesti Autókémiai Vállalatnak utalták ki. Más alkalommal egy bőrhasítógépet és egy nagy csávázó hordót a „Székesfehérvári Bőrgyár’’-пак adtak át.

A teljességhez tartozik, hogy Szilágyiék pesti üzemét pedig az „Újpesti Bőripari Munkások Termelő, Beszerző, Értékesítő Munkaszövetkezete” vette birtokába, olyannyira, hogy még arra is hívatottnak érezte magát ez a szövetkezet; írásban engedélyezze a Teleki utcai üzemnek a debreceni munkások általi „birtokbavételét”.14

A Szilágyi-féle üzem megszűntét, illetve annak a család általi tulajdonjogának megszűntét az Iparhatóság 1947-es dátummal jegyezte be. A gyár egykori helyén ma egy lakótelep áll.

Elgondolkodtató az a kérdés, hogy a XX. század során, amikor az volt az általános tendencia Debrecen tímáriparában, hogy erőteljesen 19

19 A Szilágyi család magán irattára.