A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 253 szágba is. A gyár teljesítőképessége heti 200 mázsa bőr feldolgozása volt.11 A szakemberek előtt is feltűnt a gyár racionális berendezése. A saját kazán és gőzgépen túl számos munkagép is volt beállítva, mégpedig olyan rendben, hogy a bőrök egyik helyről a másikra szállítása minimálisra volt csökkentve. Üzembe voltak állítva hasító-, faragó-, talphengerlő-gépek, valamint egy hatalmas, szinte szoba nagyságú cserző-forgóhordó. Maga a meleglevegővel működő szárító helyiség 70 méter hosszú volt. Mindez lehetővé tette az üzem alacsony önköltségen való termelését, miáltal a gyár kimondottan rentábilis volt. írtunk már róla, hogy а П. világháború alatti kormányintézkedések kötelezték az egyes üzemeket jelentős nyersanyagkészletek raktározására. Ezt jól tükrözi egy 1943-ban egy ebben az üzemben készült leltár részlete, amely a gyárban lévő bőrállományt mutatta ki: a meszesmühelyben 743 db marhabőr és 623 db sertésbőr volt a cserzőműhelyben és a süllyesztő medencékben 2074 db felsőbőr, húzóbőr, talpbőr, sertés bélés, lóbőr és krupon a szíttatókban 1056 db különféle bőr a nagy-munkateremben 2380 db vixos felsőbőr, krupon, húzóbőr és felsőbőr a szárítókban 972 blankbőr, krupon, felsőbőr, húzóbőr, vixosbőr és hasítékbőr.12 13 1945-ben, a harcokat követően egy ideig állt az üzem, majd Pikó újból megindította a termelést. Ekkor már csak 20-25 munkást alkalmazott. Elsősorban az újjászerveződő honvédségnek szállított. A nemsokára bekövetkező, különösen a bőripart sújtó intézkedések miatt dr. Végh Ferenc kilépett (1948-ban) a közkereseti társaságból. Ettől kezdve Pikó József egyedül gyakorolta az ipart. Az év végével, 1948. december 31-ével azonban üzemét szüneteltetni volt kénytelen. Iparát azután 1950. január 16-ával törölték is a nyilvántartásból. A gyárat államosították, a gépeket leszerelték és szétosztották az ország üzemben hagyott bőrgyárai között és a valamikori „Pikó József és Fia Bőrgyára” helyére Mezőgazdasági Gépgyárat telepítettek.1'’ 11 HBML IV.B. 1406/g 1944/50 és 1950/744., és A magyar ipar almanachja (Sz: Dr. Ladányi Miksa, Bp.,1932.) 288.1., Lechner Lajos: I.m. 126.1. 12 Hajdúsági Bőrgyár története 12-13.1. 13 U.o. és Szűcs Ernő: A város ipara 51.1.
