A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Tímárműhelyekből bőrgyárak
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 249 1918-ban átadta Zöldfa utca 7. szám alatti műhelyét fiainak. Ök azután 1920-ban megvásárolták a Diószegi út 3. szám (ma Vágóhíd utca 3. szám) alatti telket, amelyen az egykori, de 1914-ben leégett Erzsébet malom. állt. A régi malomra ráépítettek egy második emeletet. Mivel a boxbőmek nagy volt a kereslete az első világháború után, annak gyártását kezdték meg (lósevrót, marhaboxot és borjúboxot állítottak elő). A vállalat részvénytársaságként működött 250 ezer pengő alaptőkével, és a négy Kiss testvér (Imre, Géza, Dénes, István) tulajdonát képezte. Ekkor vették fel a „Kiss Testvérek Bőrgyára Rt.” cégnevet. A részvénytársaság megalakulásának időpontja 1928. szeptember 1. lett. Az igazgatóságba a négy testvéren kívül dr. Hegedűs Jenő, dr. Nagy István és Emerich Zsigmond jutott. Az ügyvezető igazgatói posztra Kiss Dénes, az igazgatói állásba Kiss Imre került. A vállalat jogtanácsosa dr. Nagy István lett, főkönyvelőnek Artner Irmát nevezték ki. Az alapításhoz komoly összegű hitelt nyújtott az Általános Forgalmi Bank. Eleinte alig 30 munkás dolgozott a gyárban, bár elég jelentős géppark (szalaghasító-, húsoló-, faragó-, blanzsirozó-, fényező-, puhító-, vasalógépek, forgóhordók, stb.) állt rendelkezésre. Az első működési év végére a cég válságba került. Ennek több oka volt. A világpiacon rendkívül hullámzó lett a nyersbőr ára, s ilyen körülmények között a. kalkuláció nehéz volt. Ráadásul a vevőkör bővítése érdekében hitelre is sok árut helyeztek ki. Az ekkor (1929-ben) bekövetkezett gazdasági világválság miatt több vásárló fizetésképtelenné vált. A nekik nyújtott hitel elveszett. A válság ideje alatt, és az azt követő aszályos években, 1929-1935 között az üzemnek 23-4-20-10-4-1-1 ezer pengő volt a kimutatott vesztesége. Igaz közben 1932-ig minden évben több ezer pengő alapítási költséget leírtak, s így az alapítás költségeit az üzem a válság ideje alatt kitermelte. A gazdasági világválság idején kedvező lett, hogy a védővámok alkalmazása folytán a külföldi vetélytársak kiszorultak, a magyar piacról, s bár a lakosság vásárlóképessége csökkent, mégis a versenytársak távolléte miatt az eladási lehetőségek javultak. Másoldalról azonban a devizakorlátozások miatt több külföldi nyersanyagforrás eldugult, ami gyártási nehézséget idézett elő. Egy időben talpbőr előállítással csak a Kiss testvérek gyára foglalkozott. Az üzem nagyobb kapacitással működött, mint a város akkor létező másik bőrgyára, a Veréb-féle. A harmincas évek közepén az üzem árukészlete (320-470 ezer pengő) igen magas volt, s jelentős
