A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete (1844-1948)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 209 gondozatlan óvodaköteleseket vesszük is figyelembe: 6 kisdedóvási intézetet még múlhatatlanul felállítani kell. Ennélfogva s tekintettel a város kiválóan kedvező anyagi helyzetére és arra az országos hivatásra, mely Debrecen sz. kir. városra mint egy nagy magyar vidék központjára hárul, újólag fel kell hívnom a tanácsot, legalább még három újabb kisdedóvoda szervezéséről gondoskodjék.”18 Az intézkedések megtételéről a városnak év végéig jelentést kell beterjesztenie. A Mester utcai iskola átalakításának terve rövid időn belül elkészül, a meglevő iskolaépület átalakításával (az épületből megmarad az összes alapfal, pincék, pincelejárat) és némi hozzáépítéssel az épület 70 gyermek fogadására lesz alkalmas. A telek összterülete 288,64 □-öl. A terv az átalakítás költségeit 9000 frt-ban határozza meg. A javaslatot megtárgyalja az építési, valamint a jog- és pénzügyi bizottság is, és az átalakítás nagy költsége miatt előnyösebb megoldásnak találná, ha az iskola épületét inkább eladnák és a közeli utcák valamelyikében egy telket vásárolnának óvoda céljaira. A városi tanács a 30/1898 bkgy. szám alatt elfogadja a javaslatot és hirdetést tesz közzé, hogy a nagymester utcai, vagy akörüli lakosok tegyenek ajánlatot óvodának alkalmas telek eladására. Három ajánlat érkezik be, egyik a Borz utca 1302. számú telket, a másik a Nagy-Mester utca 1238. számút, a harmadik pedig a Nagy-Mester utca 1246. számút ajánlja megvételre. Helyszíni szemle után úgy ítélik meg, hogy a telek fekvését tekintve, illetve mivel elsősorban a külvárosi részeken lakó, szegény gyermekek számára épülne az óvoda, legalkalmasabbnak a Nagy-Mester utcai 1246. sorszámú házas telek látszik. A telek vételára 14 ezer frt. A jog- és pénzügyi bizottság 1898. májusi ülésén azonban ismét felvetődik, hogy nem lenne-e jobb az iskola épületét 9000 frt-os költséggel óvodává átalakítani, mintsem a magánosok által megvételre ajánlott telkek bármelyikét beépíteni. Végül a törvényhatósági bizottság az iskola épületének átépítése mellett dönt. A 129/1898 bkgy. számú határozatot jóváhagyás végett felterjesztik a belügyminiszterhez, aki nem emel ellene kifogást. Mivel közszükséglet az óvoda mielőbbi megnyitása, a szokásostól eltérően - nyilvános pályázat mellőzésével - történik az építési vállalkozó kiválasztása. A mérnöki hivatal ajánlattételre szólítja fel a város legmegbízhatóbb építési vállalkozóit. Erre két ajánlat érkezik be, Horváth János és Biczó Gyula építőmesterek, illetve
