A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)
152 Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben... zethatárok módosítását. Megállapította, hogy az I. és П. övezetben a rendelkezés ugyan sikerrel járt, de a III. övezetben célszerűnek véli még egy évvel meghosszabbítani a III. övezetben az átépítésre adott határidőt a lakóházakra, a melléképületekre pedig még újabb három évig. A IV. övezetben csekélyszámú ilyen lakóház van, ezek még két, a melléképületek pedig négy év haladékot kapjanak. E halasztás nélkül a kötelező lebontás miatt az itteni háztulajdonosok többsége, szegénysége miatt teljesen fedél nélkül maradva, házát nem lenne képes újra felépíteni.12 13 Az általános városrendezésnek és szabályozásnak egy kormány- rendelet adott újabb lökést. Ez elsősorban az árvízveszélynek kitett helyeken, a hatóságokat arra kötelezte, hogy a lakosokat szorítsák rá a szilárd anyagból való lakóház építésére, tűzbiztonsági okokból pedig az építkezések szabályozására. 1884-ben újjáalakították és 24 tagúra bővítették az építési és szépítészeti bizottságot. Az új bizottság elnöke a közigazgatási tanácsnok lett, hivatalból tagja volt a főmérnök és ekkor már két városi mérnök. A tagok között ott volt a városban eredményesen működő három építési vállalkozó, építőmester az értelmiségi, a patrícius kereskedő réteg képviselői, két jó módú civis (részben földbirtokos, részben ser- téshizlalós hentes) polgár.14 A bizottságnak volt egy agilis tagja, Dr. Balkányi Miklós, Cegléd- utcai háztulajdonos, ügyvéd, aki már korábban is beadványokkal ostromolta kisebb-nagyobb városszépítési ügyekben. Most a közgyűlésben az utcája rendezetlen állapotát tette szóvá. Ugyanis 1884-ben az utcatérré kiszélesedő végen felépült a Petz Samu által tervezett negyedik református templom. 12 1884. máj. 1., IV. В. 1405/Ы. 12-13/1898. alapsz. 3631. sz. 13 1888-ban és 1889-ben két minisztérium (belügy, közlekedés és kereskedelmi) is adott ki építési vonatkozású, általános rendeletet. Az előbbi tűzbiztonsági, az utóbbi árvízvédelmi okokból rendelte el, a tűzbiztos és szilárd anyagból való építkezés hatósági úton való előmozdítását. Az előbbire nézve Balogh Mihály azt jelentette, hogy az új építési szabályrendeletben figyelemmel lesznek rá, az utóbbit a tanács irattárba tétette azzal, hogy Debrecenben árvízveszély nincs, tehát nem kell vele foglalkozni. 1888. okt. 18. IV. B. 1405/b. 644/1888. alapsz. 2448. sz. - 1889. jan. 18. u.ott. 555. sz. 14 1884. szept. 25. IV. B. 1403/a. 8. k. 244. b.kgy.sz.
