A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)
150 Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben... A hivatalos város ügyeit intéző testületé, a városi tanács, — ha be is látta a rendezés szükségét — csak addig mehetett ameddig az autonómia választott testületé a törvényhatósági bizottsági közgyűlés engedte. Az építési és szépítészeti szakbizottság nagyobb költségekkel járó javaslatait is ritkán támogatta. Az 1861-ben, — még az abszolút korszakban, 1861-ben megalakított bizottságot 1869-ben újjáalakították. De az újjáalakítás után sem volt alkalmas átfogó javaslatok vagy tervek kidolgozására. Tevékenysége inkább jogi állásfoglalásra és kiegészítő, igazgatási jellegű véleményadásra korlátozódott. A rövid életű alkotmányos időszakban (1860-61) a város szellemi elitjét egyesítő Emlékkert társulat a 70-es évek második felében — állandóan lankadó érdeklődés és támogatás mellett megpróbálkozott a város csinosításával. Részben új tagokat is kívánt a munkába bevonni, részben javaslatokat tett a város főtere, a Nagytemplom előtti sivár piactér rendezésére. A piactér mindkét oldalát beépítési vonal figyelmen kívül hagyásával régibb és újabb — köztük emeletes házak szegélyezték. A Hatvan, Nagyúj (ma Bajcsy-Zsilinszky) Kisúj (ma Simonffy) utcák szűk, sikátorszerü torkolata már akadálya volt a növekvő forgalomnak. A Csapó utca torkolatánál, a tér vonalából messze előre ugró, romladozó emeletes Stencinger házat már egy évtizeddel előbb le akarták bontani. A téren a hét minden napján tartott piac és hetivásár után maradt szemét sem volt díszére a városnak. Az Emlékkert bizottság néhány agilis tagja javasolta a Stencinger ház lebontását, a kopár tér befásítását hogy "a természet által megvont, folyóvíz, hegyek és kő hiányát, fák, bokrok és virágok által pótolják. " Kacskovics Iván mérnök és Vass Pál, kollégiumi füvészkert fő kertésze ki is dolgozta a fásítás tervét, a költségeket az Emlékkert társulat vállalta. A városi tanács egyetlen szavazattöbbséggel a kirakó és heti piacoknak helyet is talált. De a határozatot nem lehetett végrehajtani, a tér még közel három évtizedig rendezetlen maradt. Ugyanis a teret körülvevő házak tulajdonosai és a kereskedők a határozatot megfellebbezték azzal, hogy a piacok és heti vásárok áthelyezése a forgalmuk megcsappanásával jár, s a fásítás gátolja a tér forgalmát. A fellebbezést a belügyminiszter ugyan elutasította, de az Emlékkert társulat sem volt képes támogatók hiánya miatt további akciókra és a fásítás is elmaradt. Ennek főleg az volt az oka, hogy az első időben kiültetett
