A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 147 A köztisztaság éber felügyelet tárgya. Homokon épült ...a legnagyobb tisztaság mellett is lehet mentőeszköz a nyár porának feltartóztathatatlan hatalma ellen ... Ivóvíznek nagy szükségében éppen nincsen, de bővében sem. ... Ivóvizet csak a mélyrefúrott közkutak adnak. Kiránduló helyül a Nagyerdő szolgál, amelyhez a város végső határától kezdődő makadám út vezet.lr4 Debrecen az 1880-as években a főváros és Szeged után az országnak már csak harmadik legnépesebb városa. A népessége gyarapodása még lassú ütemű, de a század közepéig beépített terület (a belváros és az egykori külvárosok) nem nagyon változott. A nagy területű belvárosi telkek még eredeti állapotukban, túlnyomóan tulajdonosok lakta házakkal vannak beépítve, ólak, istállók, gazdasági melléképülettekel és a telek hátulján házikertekkel. A korábbi külvárosokban a lakótelkek némileg szaporodtak. A külvárosok övén kívül két lakótelep van, a keleti oldalon a temetőkön kívül az Olajütő, és a nyugati oldalon, de jócskán távol a Téglavető. Kisebb népes telepek is létrejöttek már. Északon a gőzmalom telkén és a földműves iskola mellett áll néhány lakóház, délkelet felől a katonai laktanya (Pavillon). A déli oldalon a vasútállomás, rajta kívül a cukor- és gázgyár telepén áll néhány lakóház és a katonai kórház épületei vannak. Az egykori külső Ispotály temploma, paróchiája és az ott gondozott szegények két sorháza is kívül esett még a külvároson is. Délnyugaton az egykori salétromfőző most katonai laktanya, és a Miklós-Hatvan utcák vége közötti vásárteret — bár a kősátrakban ott is laktak — nem számították a város területéhez. Az egykori várost körítő árok itt az ide lejtő fedett csatornák és nyitott kanálisok csapadékvíz gyűjtője választotta el a külváros házsorától. (1. térkép)4 5 4 A városi főorvosnak nem ez volt a véleménye az ívóvízellátásról. Zelizv id. mű 1882. 212-222. o. - Az ívóvízellátásról u.ott. 782.s köv., 292. o. s köv. o. 5 A kötetben közölt adatok alapján a város terillete;belváros és külvárosok: 388 ha, szőlőskertek: 806 ha. Év ____________lakosok.________lakott telkek. házak száma 1850. kb.50.000 3513 3562 1880. 52.768 3709 5438 Az 1850-évi lakosság lélekszámára vonatkozó adat körültekintő becslés alapján valószínűsíthető, a lakó és házak száma a megbízhatónak tekinthető adófőkönyv alapján a valóságnak megfelelő. Harminc év alatt a lakosok száma 15 %-al, a lakótelkeké 18 %-al, a lakóházaké 15 %-al nőtt, 1880-ban minden harmadik lakótelken
