A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság 1861-1871
141 nánási városi tisztiügyésznek az az álláspontja, hogy „a nős parázna- ság felett az ítélkezés a városokat illeti". Ez súlyos bűncselekmény - szögezte le a törvény szerint halállal, vagy súlyos börtönnel büntetendő. Mióta a városok a Hajdúkerületbe egyesültek, ezekben az ügyekben csak a kerületi törvényszék járhatott el, helytelenül hivatkozik a városi tisztiügyész az 1723. évi 12.tc-re, mert ez sem ad alapot a városi tanács hatáskörének megállapítására. Mindezek alapján indítványozta, hogy a törvényszék utasítsa vissza a fellebbezést, mert a városi tisztiügyésznek perorvoslati joga nincs. Ez természetesen úgy értelmezendő, hogy az ügyész az adott esetben azért nem élhetett fellebbezéssel, mert az őt megillető perbeli jogokat csak a városi tanács hatáskörébe tartozó ügyekben gyakorolhatja. Egyébként arra nincs adat, hogy a törvényszék ítélete ellen a városi tanács élt volna fellebbezéssel, ilyen a hajdúk igazságszolgáltatásában nem fordult elő és maga a főügyész is a városi ügyész fellebbezésének visszautasítását indítványozta. A törvényszék ennek megfelelően ítélt, az ügy tehát nem került a Királyi Tábla elé s a Kerületben sem volt folytatása.61 A kerületi törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletei ellen bejelentett fellebbezések nagy részének visszautasítása folytán csak 5 vádlott ügye került a Királyi Tábla elé. Néggyel kapcsolatban a másodfokú ítéletet - indokai alapján - helybenhagyták,62 egy vádlott ügyében pedig az „alsóbíróságok” (városi tanács és törvényszék) ítéletét megsemmisítették, mert a vád tárgyává tett „ tilos bormérés bűnvádi eljárás tárgyát nem képezi” és elrendelték „a törvényszerű intézkedés” megtételét, vagyis az ügynek a kihágási eljárás szabályai szerinti elintézését.63 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII A fellebbviteli ügyek iratai között megmaradt előadói ívek és a büntető tárgyalásokról vezetett jegyzőkönyvek adatai arról tanúskodnak, hogy a törvényszék tagjai az előadó ítélet tervezeteit mindig megvitatták. Nemegyszer attól eltérő, többféle álláspont is kialakult a 61 Uo. 1. k. 1862. december 6. №497. és 2. k. 1863. március 14. №144. 62 Uo. 4. k. 1868. szeptember 29. №491. és 1869. április 1. №127., B.ügyek. 1866. Fase. 5.G. №118. és 1868. Fase. 5.J. №12. 4. k. 1871. április 4. №106. 63 Ua B.ügyek. 1868. Fase. 5.J. №273.
