A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. II. rész (1823)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 117 1 A 9 tegetés sikeres kísérleteit látva: „Aki ken, nem utazik.” Beosztása szerint nemcsak saját századát, hanem az első őrnagyi divíziót (osztályt) is ő vezette, és a hivatalos parancs megérkezésekor, szeptember 25-én kidolgozott tervezet szerint október 5-én indultak volna. 162 163 Mivel már nagyon vágyott haza, Cenkre, a bresztlitovszki cári seregszemléről olvasva - a Wiener Zeitung szeptember 20-án megjelent számában - és azt félreértve attól félt, Tamopolban ragad, mert kitörhet a török elleni háború, Mindjárt tovább is gondolta a lehetőséget és az évek óta hangoztatott kételyeit vetette papírra: „Képes-e az osztrák hadsereg, abban az állapotában, amelyben ismerem, babérokat aratni? - Isten segitségével minden, a leghihetetlenebb is megtörténhetik!”164 165 Végül is egy nappal elhalasztották a masírozás kezdetét. Széchenyi október 5-én írta Derecskéről jószágigazgatójának: holnap Debrecenbe vonul az ezreddel, könnyű málhával és „így tovább Tamopolig”, ahová november 10-én fognak megérkezni.Uo Nehezebb csomagjait még aznap Cenkre küldte.166 Miután új menetrend készült, az első napon, október 6-án csak Debrecenig jutottak. Jóllehet közönyösséget és nyugalmat erőltetett magára - Liebenbergnek is erről írogatott -, ingerült lehetett: „Vadászomat arcul ütöttem; emiatt rendkívül megharagudtam magamra.”167 Hamar lehiggadt, miként azt Wesselényi Miklósnak szánt búcsúlevele tükrözi.168 Csak egy éjszakát aludtak a cívisvárosban; október 7-én, kedden reggel elindultak a hosszú útra és már Hajdúnánáson ebédeltek, estére pedig Tokajba értek.169 Széchenyi István huszártisztként már nem tért vissza Bihar megyébe. Utolsó katonai tette a galíciai menetelés. November 6-án 162 Széchenyi, 1926. 402 p. Jékely Zoltán helytelenül fordította a „divisio” szót századnak: Széchenyi, 1978. 309 p. Ld. még: MTAKK Ms 4229/270., 271. - Az ezred elhelyezését Bihar vármegye közgyűlése előtt Rhédey Lajos gróf október 2-án jelentette be; a főszolgabírókat rögtön utasították a katonaságnak átadott eszközök átvételére: HBML IV. A. 1/a. 102. 2380. sz. I6'’ Széchenyi, 1978. 310. p. Ld. még: MTAKK Ms 4229/272. - Viszota Gyula lábjegyzete szerint a hír Russland címmel jelent meg: Széchenyi, 1926. 403. p. 164 MTAKK Ms 4229/272. - saját fordítás. 165 Széchenyi, 1978. 311. p. 166 Uo. 167 Bártfai Szabó, 1943. 1. köt. 45. p. 168 Széchenyi, 1978. 311. p. 169 MTAKK К 165/138.; Széchenyi, 1978. 315. p.
