A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. II. rész (1823)

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

113

szó.134 135 Arra nézve, hogy megkapta-e ezekben a hónapokban nincs adat. Szinte egészen biztosan a közjogi konfliktusok ösztönözték arra, hogy június végén belekezdjen Kelemen Imre (1734-1819) győri jogtanár Institutiones juris privati Hungarici (Pest, 1814., 1-4.) c. tanulmányába, amely saját tulajdona lehetett.136 137

Szeptemberben, a derecskéi ezredgyakorlat utolsó napjaiban ismét elövette Michel Montaigne (1533-1592) francia moralista Essai c. kötetét, s ez - vallotta meg naplójának - „noha csak nagy nehezen értem, nélkülözhetetlen könyvem lett.”136 Ugyancsak ekkor idézett egy sort („Hogyha a kor komorul, árva - magadra maradsz”) Publius Ovidius Naso (Kr. e. 43-Kr. u. 17) római költő száműzetése alatt írt és keserveit elpanaszoló Tristium c. elégiáinak első könyvéből; talán önmaga

I 7

érzései visszhangoztak benne.

Széchenyi századát szeptember 6-án vezényelték Derecskére a másnap kezdődő ezred- és hadosztálygyakorlatra. „Pihenő nélkül” lovagoltak Diószegről és már délután odaértek.138

A helyszín eltért a megszokottól. Ennek előzményei és magyarázata a bihari megyegyülés jegyzőkönyveiben fellelhetők. Abban ugyanis, hogy hol legyen az összevonás, a megyei rendek dönthettek. A „különös” (rendkívüli) közgyűlés augusztus 2-án vitatta meg e kérdést, a Helytartótanács július 10-én kelt értesítése nyomán. Alapos mérlegelés után úgy vélték, ezúttal is Debrecen lenne a legalkalmasabb, de ha ez nem lehetséges, Derecskét és a közeli Tépét jelölik. A Helytartótanács augusztus 12-án válaszolt: a Hessen-Homburg lovasezred koncentrációja többször is Debrecenben volt, ezért a terhek arányosabb elosztása miatt ezúttal a vármegyének kell a helyszínt adni; Derecskét és Tépét el is fogadták, hozzátéve: ha szükséges, további

134 Széchenyi, 1978. 303. p. -júl. 5.;Bártfai Szabó, 1923. 50 p.

135 Széchenyi, 1978. 311. p. - szept. 29. - Bariska Mihály szerint (Bariska, 1928. 15 p.) e könyv volt Széchenyi legkedveltebb olvasmánya és bizonyítékként az idézett naplójegyzetet hozza fel. - A gróf az Essai olvasását később, Bihar megyéből való távozása után is folytatta: Széchenyi, 1926. 471-473. p.

ь6 Széchenyi, 1978. 311. p. A Tristium libri 5. Negyedik kiadása 1819-ben jelent meg Halléban és Berlinben.

137 Széchenyi, 1978. 308. p. Vő. Viszota, 1926. L-Ll. p.; Ács, 1994. 234. p.; HBML IV. A. 1/a. 102. 1561. sz.

138 HBML IV. A. 1/a. 102. 1561. és 1579. sz.