A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Mónus Imre: Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben (1872-1950)
másul vette, díjmentes szolgálatát felajánlotta és a közös társulati pénztárból a csizmadiák illetőségét kifizették. A Szabó, Suszter, Szűcs és Lakatos Ipartársulat működését 1887- ig a jegyzőkönyvek alapján nyomon követhetjük. A társulat működéséről 1888-ban csak a pénztárkönyv könyvelt tételei tanúskodnak, utalva a közgyűlés határozatára, hogy a heti vásárokba idegen városok mesterei ne jöhessenek árulni.4 5 Ennek megerősítésére Major Gyula ügyvéd által a társulat fellebbezést adott be a városházára, ami egyben azt is jelzi, hogy a társulat legfontosabb érdekvédelmi feladata a mesterek vásári /eladási/ jogának védelme, biztosítása volt. Csizmadia Ipartársulat A hajdúböszörményi csizmadiák önálló ipartársulatot alakítottak 1881. január 23-án tartott közgyűlésük alkalmával, ahol 43 fő csizmadia iparos jelent meg. Oláh Ferenc megbízott elnök előadta a gyűlés tárgyát, hogy elszakadván a vegyes ipartársulattól, a nagyvárosok mintájára külön csizmadia ipartársulatot alakítsanak/ Négy fős tisztikart választottak, elnökké egyhangúlag Oláh Ferencet szavazták meg. Az alapszabály kidolgozására egy bizottságot alakítottak és a következő közgyűlésen a jegyző ismertette az alapszabályt, elfogadás után felterjesztették az ipari és kereskedelmi minisztériumba. A várható érdeklődésre utal, hogy az alapszabályt 125 példányban nyomtatták a tagok számára. Az iparengedéllyel rendelkező csizmadiák száma sohasem érte el a százat, de az alapszabályból bizonyára a segédek és tanoncok is kaptak, és akik a későbbi években léptek be az ipartársulatba. A vezetőségen kívül 11 tagú választmány is működött, valamint 3 tagú békéltető bizottság. A négy tagú vezetőség részére az éves munkáért mérsékelt összegű tiszteletdíjat állapítottak meg. A társulat tagjai részére szövetkezetét is hozott létre és 5 Ft. díjfizetés mellett lehetett valaki a szövetkezet tagja, ha igazolta, hogy iparát törvényes joggal gyakorolta. Azonkívül 20 Ft. befizetése mellett részvényesekké válhattak a szövetkezet tagjai.6 Joguk volt árulni a városi iparcsamokban, melynek fenntartását, tatarozását a szövetkezet vé78 Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben 4 U.o. 265. old. 5 HBML. HbFl. IX. 252. l.k. 1881. jan. 23. 6 U.o. 1882. febr. 19.
