A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Balogh István: A városépítés első korszaka Debrecenben (1850-1872)
66 Városépítés első korszaka Debrecenben Csupán az aktákból tudjuk, hogy a helytartó tanács 1857-ben megkereste a várost, hogy szándékozik itt egy gazdászati és erdészeti szakképzést szolgáló tanintézetet felállítani, ha a város ad e célra 400 hold földet, felépíti a tantermeket és a Nagyerdőt átengedi tanulmányi célra. A Községtanács kijelentette, felajánlja a kért 400 hold földet a Nyúláson, ad építőanyagot, átengedi tanulmányi célra a Nagyerdőt. Ugyanez okból nyitva tartja a téglavetőjét. Kéri a Kollégiumot, hogy a fíivész- kert használatát engedje meg, a belvárosban telket ad az épületnek. Kikötése csupán az, hogy a tannyelv magyar legyen és "joga legyen 2 - 3 ifjú praesentálhatására. (9 kép.) Az alkotmányos korszak beköszöntével az új közgyűlés is kibővített hatáskörrel "a város szépítési és csinosítási tekintetből" megalakította az építési és szépítési bizottságot, s ennek kellett bemutatni az építési tervet.* 27 A kiegyezés után optimista hangulatban nagy tervek születtek a város építésére, - halaszthatatlan létesítmények - de az 1872-ben bekövetkezett pénzügyi válság alatt ezek megvalósítása közel egy évtizedre halasztódott. Ugyanis korábban a létesítmények költségeit a város bevételeiből a házipénztár fedezte, de már 1876-ra az időközben felvett kölcsönök visszafizetése is halaszthatatlanná vált. Ezért elhatározták egy nagyobb összegű jelzálog kölcsön felvételét s ennek fedezetéül lekötötték a város nevére telekkönyvezett szántóföldeknek, legelőnek használt Hortobágyot és erdős pusztákat.28 A kölcsön felvételére annyival is inkább szükség volt, mert az utak faburkolata a gondos megóvás mellett - a vasas szekereket száraz időben leparancsolták a burkolt részről, s meg tiltották a hegyes patkó"6 U.O. 1857. aug. 31. IV. B. 1106/a. 2. k. 81-88. o. - A szerződés IV. B. 1405/b. 10. cs. 3968/1873. sz. 27 Megalakulására u. o. 1867. aug. 2. IV. B. 1106/a. 5. k. 152. sz. A következő másfél évtizedben aktív kezdeményező működésére a városszépítési törekvések és középítkezések során esik szó. 281869-ben a tervezet szerint a városnak 44.562 kát. hold földingatlana volt. Erre kívántak jelzálog kölcsönként az akkori tervezet szerint másfél millió forintot felvenni a jelzett célokra. 1870-ben már a külső ispotály rendezése is benne van a tervben, hogy a "Város szépítése, a lakosság jóléte tetemes emelése előmozdíttas-sék." A kölcsön felvétele idején a célt a gazdasági tanintézet és az elemi iskolák, a honvéd laktanya építésében és a közkórház átalakításában jelölték meg. U.o. 1869. IV. B. 1403/a. 2. k. 219/6304. bkgy.; 1870. márc. 23. 3. k. 65. sz.; 1876. márc. 1. 4. k. 20/1081. bkgy. sz.
