A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Balogh István: A városépítés első korszaka Debrecenben (1850-1872)
64 kolc felé, a város körül délen és keleten elterülő temetők és kertek (a katholikus és Cegléd utcai temetők, a Homok- és Csapókért) egyes részei részben a vasútvonalon belülre, más részük kívülre került. Az mdóház emeletes épülete, a raktárak, a vasúti munkások barakkjai, a fütőház volt az első nagyobb népességű lakott külsőségi telep. Kezdetben csak három vágány volt az állomáson, ezek felett fából ácsolt fedett csarnok állott. A forgalom Pest felé az 1857. november 19-1 felavatás után indult meg. (6. kép) 1866-ban megindult a Magyar Északkeleti Vasút Nagykároly- Szatmámémeti-Máramarossziget vonalának építése, az állomást bővíteni kellett. Egész homokhegyeket mozgattak meg a déli posványos, mély fekvésű helyek feltöltésére. A felvételi épületet átépítették, a középső részére emeletet húztak, a nyugati végén a raktárak felől kétemeletes tiszti lakásokkal bővítették.24 A vasút megépítése után ennek a környékén indult meg az első ipari üzemek (gázgyár, cukorgyár) (7.kép.) telepítése, és a város fő közlekedési erének kialakulása, a vasúti állomástól Várad-Piac, Péterfia-sétakerti fasor (ma Simonyi út) a nagyerdői fürdőházig hamarosan megépülő közúti vasúttal. De a vasút megépítésének következtében kezdődött meg nagyobb ütemben a közelben fekvő Homokkert állandó lakókkal való benépesülése is. Mielőtt még ezt a korszakot lezárnánk, meg kell emlékeznünk két kulturális intézmény keletkezésének körülményeiről, amelyek Csorba János aktív támogatásának, vagy kezdeményezésének köszönhetően kezdődtek, - habár megvalósulásuk már a következő évtizedre esett. Az egyik a színház, a másik a gazdasági tanintézet. A színházat a már említett polgári réteg igénye hozta létre, a gazdasági tanintézet a központi kormányzat szándéka szerint indult, de a városi vezetőség hathatós támogatása nélkül csak terv maradt volna. Ez esetben Csorba szerepét csak közvetett adatok sejtetik. Az állandó színház építésének terve már 1848 előtt is foglalkoztatta a polgárok egy szűkebb csoportját. A szabadságharc után alig egy-két évvel indult meg a zenede létesítésével kapcsolatban említett Városépítés első korszaka Debrecenben 24 Wolfianu József: Közlekedés. Vasutak. Bp. 1931. 373-382. (= Magyar városok fejlődése. I. Szerk. Kiszely Gyula.)- Az első vasútállomás képe. Vasárnapi Újság, 1857. 454.; a bővítés után Wolfmau J. id. helyen.
