A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Balogh István: A városépítés első korszaka Debrecenben (1850-1872)

épülete, a Cegléd-utcai kapun kívül a sóház, a kerületi törvényszék, a két (Fehér ló és Bika) vendégfogadó. Mint magánépület, a Bekkné szép új háza a legdíszesebb". " Népessége 48.840 lélek, kevés német mesterembert, s 1.545 róm. kath. 50 görögkath.-t 210 evangélikust és 35 nem egyesült óhitűt kivéve mind tősgyökeres magyarok.1 (Vő. térkép).

Mikor 1849. január elején a kormány ideiglenesen - öt hónapig tartó időre - Debrecenbe tette át a székhelyét, majdnem

ugyan-e szavakkal jellemzi a várost, némi csalódást is eláruló leírásában az újságíró.2

A tudós statisztikusnak és a pesti - akkoriban még szintén alig világvárosnak nevezhető állapotokhoz szokott - újságírónak egyaránt igaza volt. A tőkés gazdasági élet és a polgári átalakulás kezdetén Debrecen valóban

52 Városépítés első korszaka Debrecenben

1 Fényes Elek: Magyarország mostani állapotja. IV. k. Pest, 1839. 62. o. - A tudós statisztikus leírásainak illusztrálására a városi levéltár kéziratos térkép anyagának, a korabeli aktáknak adataiból megkíséreltük megszerkeszteni a város 1850-1872 közötti topográfiáját. A mellékelt térkép lépték nélküli, de megszerkesztésénél a tervező Papp József, a város polgármesteri hivatalának főelőadója, a mikrofilm technikai iroda vezetője, részben, a levéltár kéziratos térképei, részben az iroda rendelkezésére álló adatok alapján a lehető legpontosabban igyekezett behatárolni a tanulmányban szóba került létesítmények helyét. Gondos és lelkiismeretes munkája eredménye az összegyűjtött, alapul szolgáló források, a mai levéltárban külön gyűjteményben vannak elhelyezve, megkímélendő a későbbi kutatókat a feltárásukkal járó fáradságos munkától, s egyben lehetővé teszik a szorosabban vett építészet- és technikatörténeti kutatásokat. A tanulmány szerzője köszönetét mond Papp Józsefnek, a szoros együttmunkálkodás során tett kiegészítésekért, amelyekkel hozzájárult az az egyes létesítményeknek általa csak hozzávetőlegesen jelzett helyének pontos meghatározásához.

2 - r- i : Menekvés Debrecenbe. 1849 év kezdetén. Pest, 1850. 65. o.

Az író szerint -" Pesttel összehasonlítva - inkább falu, mint város, minden városias kényelem nélkül inkább nagyra nőtt falu." "lakói mindnyájan kisvárosi polgárok, vagy cívisek

.............Az úri osztály pedig kevés számban van és a lakosság tömegében elenyészik."

1. kép. Gőzmalom 1845-1870 között.