A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. I. rész. (1820-1821)

hagynunk kell, hogy az évszázad hullámai elsimuljanak. - Az, ami oly szerencsétlenül kezdődött, aludjon még egy kis ideig, amíg a sokáig óhajtott nap reggele dereng. - Távolítson el, az Isten szerelmére, minden embert, aki Önöket gyanúba keverheti, és gondolja meg, hogy Ön a könnyelműségével az egész családot romlásba döntheti. Legyen tartózkodó és ne felejtse el, milyen szent, súlyos kötelességek nehezednek a vállaira. Ne bízzon meg S[panocchy] őrnagyban a H.H. [Hessen-Homburgoktól], mert ő figyeli Önt. Vale [Isten vele]." S itt aláírásként nem név, hanem néhány jel következik.

Ugyancsak az oldallapon látható még egy hozzáfűzött mondat: "Amikor Álmosdon voltam, úgy tűnt, a levelet még nem kapta meg." Tulajdonképpen ugyanezt ismétli a naplókönyv folyamatos szövegében is: "Spanocchy és én nem tudtuk kipuhatolni, vajon a levelet meg- kapta-e már vagy nem."61 62

A levél tartalma első olvasásra rejtélyesnek tűnik: mintha egy titkos bécsi szervezkedésről szólna és mintha Péchy Ferenc a titokból kotyogott volna ki valamit. A május 16-i naplóbejegyzés egésze és hangvétele azonban elárulja, hogy Széchenyi tréfának szánta az idézett sorokat, meg akarta leckéztetni a felelőtlen fecsegőt. Mindazonáltal a levél érdekes, mert a gróf bécsi kapcsolataira is tartalmaz közvetett utalásokat és a majdani pamfletszerzőt sejtetően érzékelteti a félelem légkörét.

A történet május 18-án folytatódott. Diószegen Széchenyi ebédvendége volt Péchy, 'Sombory és Spanocchy (aki nyilván benne volt a tréfában). Péchy megmutatta az ismételten megküldött névtelen levelet; '"Sombory komolyan vette a dolgot, a toldalékkal együtt át akarta adni Lányi alispánnak, hogy egy jelentés kíséretében juttassa el azt a Helytartótanácsnak. " Széchenyinek más feltevése is volt: "Netán arra gyanakodtak, hogy azt én írtam? És félelmet akartak bennem kelteni

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII

___________________43

61 Széchenyi, 1926. 160-161. p. (a levél: 161. p.) - saját fordítás. - Az említettek: Glotz Henrik és Dőry Károly főhadnagyok Széchenyi századából; St. báró: Viszota Gyula szerint (Széchenyi, 1926. 798. p. - névmutató) Steigentesch. Constant Wurzbach azonban nem említ bárót, csak Freiherr August Steigentesch-t (1774- 1826), aki general-major és drámai költő volt (Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich... 38. Th. Wien, 1879. 7. p.); C. St.: valószínűleg Conrad Sternberg gróf (1798-1860), Széchenyi bécsi ismerőseinek egyike.

62 így vélekedett Viszota Gyula is: Viszota, 1926. XVII. p.