A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. I. rész. (1820-1821)

Mivel kelletlenül végezte szolgálati teendőit és unatkozott az álmos bihari településen, hacsak tehette, eltávozott - nemegyszer parancsot teljesítve. Olykor-olykor bekocsizott vagy belovagolt Debrecenbe és napokat töltött a megyeszékhelyen, Nagyváradon. Szívesen időzött az ennek közelében lévő kénes gyógyforrásoknál, Félix- és különösen Püspökfürdőn/1 Ha módja volt rá, ismerkedett a környékbeli birtokosokkal, a vármegyei vezetőkkel. A bihari köznemesek és az itt élő vagy itt hivatalban lévő főnemesek általában szívélyesen fogadták a gazdag, bécsi kapcsolatokkal rendelkező fiatal mágnást s - naplói szerint - ő is viszonylag könnyen megtalálta a hangot a helybeliekkel.

Már visszaérkezése harmadnapján, május 6-án - vasárnap - a közeli Vajda községben járt, e kis magyar faluban, ahol Dobozy József (7-1841), az érmelléki járás alszolgabírója látta vendégül.'4 Két nap múlva Nagyváradon meglátogatta Lányi Imre (1776-1852) alispánt, aki fiatal feleségével, Csáky Mária grófnővel (1797-1866) együtt fogadta, "meglehetősen hűvösen".53 54 55 56 Talán a bécsi vigalmak, a könnyelműség, a nőcsábászság híre jutott el hozzájuk és ezért voltak kimértek. Később megenyhültek iránta, mert június 25-én Széchenyi már azt jegyezte fel: "Ha este Nagyváradon vagyok, úgy azt Lányiéknál töltöm." Náluk látta a kis Thurzó-lányt is, feltehetően Thurzó János esküdt gyermekét/6 Túl sok öröme nem telt ezekben a vacsorákban. Három nappal előbb megbotránkoztatta egy Sárközi nevű úr sületlen tréfáival, "amelyekért minden más társaságból kidobták volna." Nem tetszett neki a muzsikálás (valószínűleg cigányzene) sem; az ő szeméHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII

___________________41_

42., 64., 74., 78., 81., 86. p. - Nem szerepel e katalógusban Goldsmith müve; a lexikonnak pedig az 1838-40-es kiadása volt meg (uo. 29. p.), de Széchenyi nyilván az 1819-20-as, tízkötetes 5. kiadást vitte magával.

53 Széchenyi, 1978. 211., 213. p.; Széchenyi, 1926. 162., 164. p.; MTAKK Ms 4229/192. - A két fürdőhelyről: Magda, 1819. 461-462. p.; K. Nagy Sándor: Bihar- ország. Útirajzok. Nagyvárad, 1884. 133. p.

54 Széchenyi, 1926. 158. p. - keresztnevet nem közöl; Viszota Gyula a lábjegyzetben D. Mihályt említ, de ilyen nevű szolgabíró 1821-ben nem volt Bihar vármegyében. - D. Józsefről: HBML IV. A. 1/a. 99. 365. p.; Kempelen, 3. köt. 340. p. - A faluról: Dóczy, 1830. 300. p.; Fényes, 1851.4. köt. 254. p.

55 Széchenyi, 1926. 158. p. - Lányi 1816-25 között volt a vármegye alispánja (Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp. 1901.582. p.)

56 Széchenyi, 1926. 167. p.; Széchenyi, 1978. 214. p.