A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jeles emberek debreceni házai; A Komáromy-ház története; A legrégibb debreceni ház története. Közli: Radics Kálmán

297 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII is, még pedig a franciskánus barátoké. A kollégium ezen régi épületé­nek képét ismerjük a Szűcs István nagy munkájából. A kép 1802-iki állapotában mutatja az iskolát, azonban nem egészen a XVI. század­beli alakja ez, miután idők folyamában az 1802-iki leégésig jelentéke­nyen bővült és változott az ősi épület. Építészeti szempontból csupán a templomok bírtak kiválóbb je­lentőséggel, amelyek valószínűleg kivétel nélkül a csúcsíves kor érté­kes alkotásai valának. Valósággal monumentális jellegű volt az 1317- ben felszentelt hatalmas Szentandrás egyháza, amely szintén az 1802- iki nagy tűzvészkor pusztult el. A Szentandrás templomon kívül a katholikus középkorban még Szent Lászlóról nevezett másik templom s több kisebb kápolna is volt Debreczenben. Ilyenek Szent-Erzsébet, Szent-Anna; Szent-Miklós és Szent-Mihály kápolnája, de ezek a reformáczió idejében, egy részök valószínűleg már előbb úgy eltűntek, hogy ma már helyöket sem tudjuk, sőt a róluk nevezett Szent László és Szent Mihály-utczák fekvése is bizonytalan. Debreczenben ma talán egyetlen egy épület sincs, amely kétszáz esztendő tisztes patináját viselné magán. A református kistemplom, valamint a róm. kath. templom építését ugyanazon évben, 1719-ben kezdették meg. Ezek most városunk legöregebb középületei. Utánuk a város birtokában levő Komáromi-ház (Kossuth-utcza) következik, amelynek nagyobb része valószínűleg még régibb; azután az 1740-es években épült s a város istállója udvarán levő nagy magtárt számíthatjuk. A magánházak között több van, amelynek keletkezését a XVIII-ik századra, sőt egykettőjét annak elejére vihetjük vissza. Kétségtelenül valamennyinél régibb volt a múlt esztendőben le­bontott Szikszay-ház (Piacz-utcza 26. sz. a.), amelynek helyén a város négy emeletes palotája épül. Piacz-utcza felőli része ennek is már vagy húsz esztendővel ezelőtt levetkőzte ódonságát. Homlokfalát felemel­ték, emeleti apró ablakait kicserélték, vagy egészen befalazták s magas zsindelyes fedele helyett alacsony cserép tetőt raktak reá. De boltoza­tos boltjainak egy része még mindig megőrizte eredeti alakját, ame­lyek az utcza szintjének feltöltése miatt, annál jóval mélyebben fe­küdtek. Udvari szárnyának külseje, fedélzetével együtt, valamint a ház belső elrendezése a lebontásig csaknem egészen ósdi állapotában ma­radt meg, amint ez a mellékelt fényképről jól látható. Földszinti és emeleti helyiségei vaskos oszlopokon nyugvó nyitott ives folyosókra

Next

/
Oldalképek
Tartalom