A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jeles emberek debreceni házai; A Komáromy-ház története; A legrégibb debreceni ház története. Közli: Radics Kálmán
297 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII is, még pedig a franciskánus barátoké. A kollégium ezen régi épületének képét ismerjük a Szűcs István nagy munkájából. A kép 1802-iki állapotában mutatja az iskolát, azonban nem egészen a XVI. századbeli alakja ez, miután idők folyamában az 1802-iki leégésig jelentékenyen bővült és változott az ősi épület. Építészeti szempontból csupán a templomok bírtak kiválóbb jelentőséggel, amelyek valószínűleg kivétel nélkül a csúcsíves kor értékes alkotásai valának. Valósággal monumentális jellegű volt az 1317- ben felszentelt hatalmas Szentandrás egyháza, amely szintén az 1802- iki nagy tűzvészkor pusztult el. A Szentandrás templomon kívül a katholikus középkorban még Szent Lászlóról nevezett másik templom s több kisebb kápolna is volt Debreczenben. Ilyenek Szent-Erzsébet, Szent-Anna; Szent-Miklós és Szent-Mihály kápolnája, de ezek a reformáczió idejében, egy részök valószínűleg már előbb úgy eltűntek, hogy ma már helyöket sem tudjuk, sőt a róluk nevezett Szent László és Szent Mihály-utczák fekvése is bizonytalan. Debreczenben ma talán egyetlen egy épület sincs, amely kétszáz esztendő tisztes patináját viselné magán. A református kistemplom, valamint a róm. kath. templom építését ugyanazon évben, 1719-ben kezdették meg. Ezek most városunk legöregebb középületei. Utánuk a város birtokában levő Komáromi-ház (Kossuth-utcza) következik, amelynek nagyobb része valószínűleg még régibb; azután az 1740-es években épült s a város istállója udvarán levő nagy magtárt számíthatjuk. A magánházak között több van, amelynek keletkezését a XVIII-ik századra, sőt egykettőjét annak elejére vihetjük vissza. Kétségtelenül valamennyinél régibb volt a múlt esztendőben lebontott Szikszay-ház (Piacz-utcza 26. sz. a.), amelynek helyén a város négy emeletes palotája épül. Piacz-utcza felőli része ennek is már vagy húsz esztendővel ezelőtt levetkőzte ódonságát. Homlokfalát felemelték, emeleti apró ablakait kicserélték, vagy egészen befalazták s magas zsindelyes fedele helyett alacsony cserép tetőt raktak reá. De boltozatos boltjainak egy része még mindig megőrizte eredeti alakját, amelyek az utcza szintjének feltöltése miatt, annál jóval mélyebben feküdtek. Udvari szárnyának külseje, fedélzetével együtt, valamint a ház belső elrendezése a lebontásig csaknem egészen ósdi állapotában maradt meg, amint ez a mellékelt fényképről jól látható. Földszinti és emeleti helyiségei vaskos oszlopokon nyugvó nyitott ives folyosókra