A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügy és közművek fejlődése Debrecenben a XIX. század végén
6096/1906. számú tanácsi határozattal megalakított vízvezetéki bizottság június 20-i ülésén Pazár István az országos vízépítési igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztály képviselője tartott tájékoztatót. Néhány érdekes adat az előadásból: A kutaknál a nagyobb vízfelvételhez a befejező cső átmérője 300 mm; a víztorony 35 m magas és térfogata 1000 m^; a főnyomó-elosztó rendszer a fogyasztáskor feleslegessé váló vizet a torony medencéjébe továbbítja; a vízvezetéket 1.50 m minimális mélységű földfedéssel fektetik. ’2 Hosszas törvény- és kormányhatósági tárgyalás után 1908. december 21-én a belügyminiszter 150897/1908/III. sz. alatt jóváhagyta a Vízvezetéki szabályrendeletet, amely a törvényhatósági kihirdetés után 1909. március 15-én lépett hatályba.32 33 34 Amíg 1907 és 1909 között készült a vízfelvételi telep 12 kútja, jelentősen módosultak a korábbi tervek. A Pazar István által 1909 decemberében kidolgozott műszaki leírásból két fontos változás emelhető ki: Egyrészt a kutak próbaszivattyúzásánál derült ki, hogy egy kút 6 mp/1 vízbősége mellett nem szükséges minden kútnál külön-külön süllyesztett szivattyút alkalmazni, elégséges a közös szivomya és szívóvezeték révén a közös szivattyútelep teljesítménye. Másrészt 1908 őszén a világítási vállalat megkezdte az elektromos energia szolgáltatását, amely lehetővé tette, hogy a szívó-nyomó gépberendezéshez szükséges 90 lóerő teljesítményt elektromos motorok biztosítsák/4 A kutak felülvizsgálatánál azonban kiderült, hogy a vízszerző telepen a 12 kút közül 4 nem biztosítja a szükséges vízmennyiséget. Aczél Géza városi főmérnök 1910. március 28-án Budapesten tárgyalt Pazár Istvánnal és Farkas Kálmánnal a további teendőkről. Megállapították, hogy a 70-80 liter/mp vizet szolgáltató 8 kút a tervben előirányzott 60 1/másodpercnél többet ad, ezért a vízszerző telep építése akadályba nem ütközik. A szakértői vélemény ismeretében a törvényhatósági bizottság március 30-i közgyűlésén, a 251/9219/1910. bkgy. sz. alatt elhatározta egy mélyfúrású kút készítését, a vízszolgáltató telep villamos erőre történő berendezését és az egész vízvezeték kiépítését. A rendelkezés egyúttal engedélyezte az 1300000 koronán felüli 700000 korona Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII __________________171 32 HBML IV.8.1405/b.205.d. IV.A.40/1905. 33 HBML IV.B.1405/b.204.d. IV.A.40/1905. 34 HBML IV.B.1405/b.205.d. IV.A.40/1905.
