A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen kisebb vendéglátó egységei az 1900-1910 közötti években
137 többször is megismételte a rendőrség. 1909-ben az szerepel a jelentésben; gombamód szaporodtak a szállásadók. Itt notórius tolvajok, betörök érhetők utol. Ez év augusztusában 37 Debrecenből többször kitiltott csavargót fogtak el az állomás környéki szállásokon, de begyűjtötték 12 bűnözőt a közelben fekvő Ispotály-lapos bokrai közül is.71 72 Iparuk folytatásához a szállásadóknak képesítésre nem, csupán engedélyre volt szükségük. Italárut csak külön engedéllyel tarthattak volna, de az I. fokú iparhatóság éppen az előzőekben leírtak miatt, nem igen adta ezt meg számukra. Ezek a szállásadó helyek már csak azért is virágozhattak, mert a városban nem volt elég szállodai férőhely. Az idegenforgalom még egyszerű hétköznapokon is szinte 100%-ig igénybevette a szállodák berendezett szobáit, s a férőhely hiány kivált nagyvásárok idején volt tapasztalható. A szállásadók elsősorban a Nagyállomás közelében (Erzsébet-, Késés utcákban) helyezkedtek el, de megtalálhatók voltak a nagyobb üzemek közelében, tulajdonképpen a város egész területén. Nem egyszer büntanyaként is működtek. 1900-ban Csép Mária tulajdonosnőnél, aki névleg szállásadó volt, az Agárdi utcában lepleztek le egy titkos nyilvánosházat, amelybe nagyobbrészt családos emberek jártak. Néhány évvel később, Szemán Margit, Székely Paula, Székely züllött nők katonák és iparosok körében dőzsöltek a Csillag utca 58. szám 72 alatti szálláson. Az igazat megvallva ismertetésünk során erőteljesen dominált az a vonás, hogy a szállásadó helyek jórész bűntanyák is voltak. Ha az említett esetek valóban meg is történtek és a rendőrség sem hiába fordított fokozott figyelmet ezekre a helyekre, de azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a kisebb pénzű városunkba érkezőknek, vendégeknek ez volt a megfizethető, a drága szállodai szobákkal szemben és sok szállásadóhely közül nem is mindegyik eshetett kifogás alá, akár berendezését (ágyak is voltak), akár bérlőit és tulajdonosát tekintve. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 71 D, 1909. aug. 31. és D, 1910. okt21. 72 D, 1909. ápr. 22.
