A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)
"Mivel a haszonbérlet területe a Hortobágy vadvédelmi, különösen vízi-vadvédelmi területként, mintegy vadkamrául jelöltetett ki, haszonbérlő által ellenőrizendő, hogy a fentebbi korlátozással folytatható vadászaton kívül a vízivadak semmiképpen ne legyenek háborgatva, különösen nem a fészekrakásban és költésben."20 Ezzel a rendelkezéssel a város már természetvédelmi szempontokat is igyekezett érvényesíteni. A kb. 300 holdas tározómedencében gyakorolható halászati jog az öntözési hivatalt illeti meg. Ennek fejében az első hat évben a halászatból eredő tiszta jövedelem fele, a hetedik évtől kezdve pedig negyede Debrecent illeti meg. A hivatal engedélyezi, hogy a Borsós-lapos területén, mintegy 500 holdon továbbra is legeltethessenek azok a gazdák, akik "az Ökörföldre, Bikagulyajárásra, vagy a Fekete-réti, illetve Malomzugi tinógulyajárásra, bikák, ökrök vagy tinók legeltetésére a várostól hajtócédulát váltottak."21 A bérbeadás ellen a Gazdasági Egyesület és a Hortobágyi Intézőbizottság élénken tiltakozik, de a Törvényhatósági Bizottság a 109/1938. Bkgy. határozatával jóváhagyja azt. A II. világháború következtében ismét háttérbe szorulnak ezek a kérdések. A kultúrmérnöki hivatal iratanyagában 1947-től kezdődően bukkannak fel ismét erre a témára vonatkozó adatok. A debreceni városházán 1947 május 16-17-én értekezlet zajlik a Hortobágy hasznosításával kapcsolatban, ahová igyekeznek minden érintettet meghívni. Debrecen elvben hajlandó a minisztériummal újabb bérleti szerződést kötni, de előbb a Jóvátételi Hivatal helyzetét kell rendezni, mivel a puszta 2/3 részét ezidő szerint ők birtokolják. A város részéről Markó Iván, műszaki tanácsos a következő álláspontot ismerteti. A Hortobágyon alapvető kérdésnek tartja a vízgazdálkodás feltételeinek megteremtését. Ez két fő feladatból tevődik össze, egyrészről a vizek kártételei elleni védelmet, másrészről a vizek hasznosítását jelenti. A debreceni Hortobágy-puszta az Alsószabolcsi Ármentesítő Társulat érdekeltségébe tartozik. A társulat a puszta lecsapolása érdekében csak a két főcsatornát építette meg. A belvízelvezetés kérdését feltétlenül rendezni kell, mert az öntözéses gazdálkodás bevezetésének alapvető feltétele, hogy gondoskodjanak a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 111 20 21 Uo. Uo.
