A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék 1861-1871. évi működésének vázlata
feloszlatta a magyar országgyűlést. A kialakult politikai helyzetben még az is előfordult, hogy cs. kir. katonai parancsnokság erőszakkal avatkozott bele a bíróság ítélkezésébe. így pl a Debrecenben állomásozó cs. kir. katonai parancsnokság azt követelte a kerületi törvényszéktől, hogy a lopás miatt 3 évi börtönre ítélt Erdős Józsefet adja ki, mert sza- badságos katona és nem tartozik a polgári bíróság hatósága alá. Mivel az 1848: XXIII. te. 2. §-a csak "a valóságos hadi szol gáláiban álló katonákat" vette ki a polgári bíróságok illetékessége alól, - a kerületi törvényszék a kérés teljesítését megtagadta. Emiatt a Böszörménybe beszállások lovassági tiszt - nyilván felsőbb parancsra - 1861 szeptember 1-én, vasárnap, 30 katonával és 5 zsandárral megtámadta a hajdúkerület székházát, a börtönőröket lefegyvereztette, a börtön ajtajáról a lakatot leverette és Erdős Józsefet erőszakkal elvitette. A belpolitikai feszültséget tovább fokozta, hogy gróf Forgách Antal kancellár a megyegyüléseket 1861 október 27-én betiltotta s a katonaság parancsot kapott az esetleg összeülő közgyűlések erőszakos feloszlatására. Tiltakozásul a megyei tisztviselők állásukról lemondtak. A kerületi törvényszék 1861 november 7-én úgy határozott, hogy - mivel a törvényszéket a városok küldöttein kívül ugyanazok a kerületi tisztviselők alkotják, akik a közigazgatási ügyek intézésében is részt vesznek,- erkölcsi és törvényes kötelességük, hogy ne tekintsék magukat semmiféle működésre feljogosítottnak mindaddig, amíg a hajdúkerület önkormányzatát gátló akadályok meg nem szűnnek. Egyedül Síllye Gábor kerületi főkapitány maradt a helyén s a kerület érdekeire hivatkozással mindent elkövetett, hogy a tisztviselőket állásuk újbóli elfoglalására rábírja. II Az 1848 előtti bíróságok visszaállítása nem jelentette azt, hogy a megváltozott társadalmi körülmények között működésüket kizárólag a régi törvények és joggyakorlat alapján folytathatják. Az Országbírói Értekezletnek éppen az volt a feladata, hogy a büntetőtörvényeknek és gyakorlatnak "a változott viszonyokhoz idomításával" olyan szabályo90
