A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Ármós Endre: Ármós Bálint emlékezete

működhetést megnehezítették, sőt néhány éven át még ügyvédi állásomat - s mondhatnám személyes szabadságomat is - ingataggá tették." Később Székelyhidon a gróf Stubenberg uradalom ügyésze lesz.14 15

Innen az 186o-as évek elején kerül debrecenbe és végleg itt telepedik le. Debrecenben ügyvédi munkássága mellett tevékenyen részt vesz a közügyekben. 1872-től haláláig a város törvényhatósági bizottságának tagja. E törvényhatóság hatáskörébe tartozott az önkormányzati intézkedések mellett az állami közigazgatás közvetítése, egyéb közérdekű ügyek megvitatása, valamint javaslattétel joga a kormány felé. A törvényhatósági bizottság intézkedéseinek legmagasabb fóruma a közgyűlés volt, melynek tagjai között találhatjuk az 1872. július 22-i tisztújító ülésen Armós Bálintot is. Öt a közgyűlés 1872. augusztus lóén a jogi-pénzügyi bizottmány tagjának, 1873. november 6-án pedig a megalakult főreál tanoda felügyeletére létrehozott állandó bizottmány tagjának választja b 1866. július 1-től tagja a Színügyi Egylet választmányának is.16 Debrecen első irodalmi társaságának az 189o-ben alakult Csokonai Körnek egyik alapító tagja.17 Az 189o-es évek közepétől betegsége miatt már kissé visszavonultan élt. 1898. május 12-én hunyt el agglegényként, mivel a végrendeletében írtak szerint: "a maga idejében minden vagyon nélkül család alapítására nem is gondolhattam."

Munkássága a református egyházban

Ármos Bálint a debreceni református egyház első népképviseleti alapon választott presbitériumának tagja lett I 864-ben (tehát akkor már

14 Debreczeni Újság 1898. 129. sz.

15 Debrecen Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. (1872-1944.) HBML. IV. B. 14o3. l.k.

,f' Szűts István: Debrecen Sz. Kár Város Történelme. Debrecen 1871-1872. III. k. lo83.

17 A "Csokonai Kör" évkönyve az 189o-1893. évekről. Szerk.: Tüdős János. Debrecen 1894. 277.

79