A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A centralista Pesti Hírlap és Debrecen
lázba hozó politikai mozgolódásról. Ám híven a korábbi magatartásához - mely szerint a cívisváros közéletéről, az ún. hivatalos városról szinte semmit sem írt az újság a debreceni fejlemények közül csupán egyről közölt pár sort; nevezetesen a követválasztó gyűlésről, ahol - 1847. október 13-án - Komlóssy László tanácsnok főkapitányt és Sápy Sámuel /1812-1886/ ügyvédet, városi esküdtet delegálták a pozsonyi tanácskozásokra.114 A Pesti Hírlap részletes országgyűlési tudósításaiban olykor-olykor felbukkan a két debreceni követ neve is. Először az alsótábla 1847. december 14-én lezajlott kerületi üléséről küldött beszámolóban. Sápy Sámuel a honosítási törvényjavaslathoz szólt hozzá, és féltvén a magyar földbirtokot az idegen kezektől, azt indítványozta /sikertelenül/, hogy a betelepülő gyárosok a jószágvételtől ne csak öt évre, hanem hosszabb időre tiltassanak el ."5 A szabad királyi városok korszerűsítését célzó törvénytervezet hosszan elnyúló vitájában a debreceniek többször is szót kértek. A Pesti Hírlap munkatársa - úgy látszik - kettőjük közül inkább Sápy Sámuellel rokonszenvezett, mert elsősorban az ő beszédeit ismertette; feltehetően gondolatainak egy részével is egyetértett. A debreceni követnek az 1848. január 18-ai kerületi ülésen elmondott felszólalását alighanem teljes terjedelemben közzétették; valószínűleg azért, mert egy sarkalatos kérdésben a királyi városok többségétől eltérő álláspontot képviselt. Követutasítása nyomán kifejtette: nem fogadhatja el azt az előterjesztést, mely a városok politikai rendezését és országgyűlési szavazatjogát a belső adminisztracionális rendezésétől elkülönítve és előzetesen akarta tárgyaltatni. О általános rendezést kívánt, hogy "a mostani institutiók helyett, olly czélszerü szerkezet adassák a városoknak, miszerint a polgároknak a közdolgokba political érettségükhöz mért befolyások, political életök lehessen, és a polgári községek önálló törvényhatóságokká formáltassanak; s azzal együtt adassék meg a szavazat."110 A vármegyei követek körében kevésbé volt népszerű az a javaslata, amelyben a város hatósága alá vonná és kiváltságaitól megfosztaná a város határába beszögellett és zálog vagy örökeladás címén bírt földeket is .117 Komlóssy László a városokban fizetenm Pcsli Hírlap. 1847. okt. 17. 251 115 Pesti Hírlap. 1847. dec. 23. 423-424. "6 Pesti Hírlap. 1848. febr. 1. 87. Pesti Hírlap, 1848. febr. 27. 163. - a febniár 17-i kerületi ülésen. 73