A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A centralista Pesti Hírlap és Debrecen

Tóth Endre úrnak, hanem akármelly fővárosi nyomdának méltó díszére válhatnék. íróinknak tehát ismét új menedékhelye támadt a' fővárosi nyomdák' számtalanszor elpanaszolt zsarolása ellen."'01 Az utóbbi mondatból arra lehet következtetni /de ez még mélyebb vizsgálódást igényelne/, hogy a publicista /esetleg a szerkesztő is/ az egyre erősödő és immár negatív jeleket is mutató kulturális centralizáció folyamatával szemben vidéki ellenpontokat keresett; talán ezért szorgalmazta a debreceni állandó színtársulat szervezését, ezért üdvözölte az itteni lap ötletét, és talán ezért kaptak oly nagy helyet az újságban a kollégiumi hírek is. A nyomda színvonalát egyébként két év elteltével is dics írté a Pesti Hírlap /a cikk szerzője mai ismereteink szerint nem azonosíl íató/: a tipográfia "nyomtatványai csinosak, 's korántsem azon régi mc doniak, mellyeket ha megpillanta, borsódzott a

1 jó keresztyén' háta. Bár Debreczen mindenben ennyire haladott volna. "102

Közvetlenül Csengery Antal szerkesztői megbízatása után az újság erősen odafigyelt a debreceni szerzők könyveire. Korábban is hírt adott Csokonai Vitéz Mihály kiadatlan munkáinak sajtó alá rendezéséről, majd közzétételéről.10, 1845 szeptemberében az Irodalmi értesítő c. rovatban ismertette valaki - névtelenül - Telegdi Kovách László Rövid magyar magánjog, népiskolák 's gyermekek' számára c. füzetét, rámutatva: ez a maga nemében az első ilyen összeállítás. Csupán azt kifogásolta, hogy a népszerűsítő könyvecskében jogtudományi műszavakat használt.104 Nem egészen egy hónappal később ugyanott - esetleg ugyanaz a bíráló - Szűcs István professzor Kis törvény, vagy népszerű törvénytudomány gyermekek' számára c. müvét és Elemi magyar magányjog c. kalauzát ajánlotta az olvasóknak.102 Pár hét múlva két másik jogi munka ismertetésekor ismét kiemelte Szűcs kézikönyvének "tartalmas rövidség"-ét.10fl Szokatlanul hosszan méltatta Henszlmann Imre /1813-1888/, a jeles műkritikus Beregszászi Pál debreceni mérnök-tanár A' fedelek' ismerete és rajzolása c. tankönyvének első füzetét, amelyben az ácsmesterség tudnivalóinak egy részét foglalta össze,

"" Pesti Hírlap, 1845. szept. 11. 170.. - Tóth Endre valójában csak nűív. zetője /provizora/ volt a nyomdának, tulajdonosa a város.

102 Pesti Hírlap. 1847. okt. 5. 223.

103 Pesti Hírlap. 1844. dec. 1. 821., 1845. máj. 1. 23 í IM Pesti Hírlap. 1845. szept. 7. 162.

105 Pesti Hírlap. 1845. okt. 3. 225.

"r’ Pesti Hírlap. 1845. nov. 25. 347.

71