A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A centralista Pesti Hírlap és Debrecen
Debrecen kulturális életéröl, az itteni alkotók tevékenységéről a centralista Pesti Hírlap belső munkatársai, fővárosi tudósítói is viszonylag gyakran szóltak - hol kritikusan, hol elismerően. Miután Csengery Antal a korábban is kedvelt Fővárosi újdonságok c. rovat vezetésére Pákh Albertet kérte fel, különösen megszaporodtak a debreceni hírek, utalások. Szalay László szerkesztősége idején e rovatban mindössze egy félmondat vonatkozott a városra, pontosabban Budai Ezsaiás "már elavult" Közönséges história c. egyetemes történeti összefoglalására.87 A csípős nyelvű Pákh többféle témával is foglalkozott, némelyikre visz- sza is tért. 1845 őszén, végén háromszor írt a debreceni színházról, nem éppen hízelgő hangnemben. Az épületet "padszín"-nek nevezte, egyébként jogosan, hiszen egy fából készült magtárból alakították át. Megértette, hogy a magyar színészek szívesen mennek e színtiszta magyar városba játszani, de csalódni fognak, mert bár a népesség száma magas, a néző kevés: "annyi a1 színházi közönség, a' mennyi lehetne Soroksáron is, ha kissé megerőltetné magát Soroksár!"88 Decemberben kesernyésen állapította meg, hogy "az óriás magyar Debreczen" nemigen gondolkodik állandó színtársulat létesítéséről, holott a jóval kisebb Győr, Kolozsvár és Buda ezen munkálkodik.8''1 Egy héttel később közömbösen említette meg, hogy a kiváló táncos, Veszter Sándor az alföldi városba utazott, ahol tavaszig marad csoportjával .90 Tulajdonképpen ebbe a sorba tartozik Petőfi Sándor debreceni napjainak egyik, az irodalomtörténeti tanulmányokban sűrűn idézett epizódja /barátok lévén, Pákh nyilván a költőtől hallotta/: egy költeményét szándékozott elszavalni a színpadon, de "közberontott akadályok miatt" erre nem került sor /azóta tudjuk; a helyi cenzor nem járult hozzá/, a közönség viszont "riadó éljennel üdvözlé őt."91 A színház ügyéről 1846 végén az egyik helyi levelező is szót ejtett: "Ha Debreczen város akar lenni: mulhatlan, hogy városhoz illő színháza legyen. Tánczház, Casino, színház! Ezek tartják össze a1 városi népséget; ezek az összefoglalók, mint a1 kabáton a' gombok."92 Pesti Hírlap. 1845. ápr. 24. 270-271. A debreceni professzor könyve 1800-ban jelent meg. ** Pesti Hírlap, 1845. szept. 28. 212. * Pesti Hírlap, 1845. dec. 18. 398. ,J0 Pesti Hírlap. 1845. dec. 25. 414. yl Pesti Hírlap, 1846. nov. 27. 354,- Az esetről levéltári iratok alapján ir Kovács Magda: Petőfi afférja a debreceni cenzorral. = Alföld. 1973. 1. sz. 76-78. J_ Pesti Hírlap. 1846. dec. 27. 421. 69
