A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A centralista Pesti Hírlap és Debrecen

egyebet, mint oily szellemet, melly ne hátra, hanem előre törekedjék. Megelégszem egyelőre a' szellemnek csupán jó irányával is, ha mindjárt törekedéseibe több hatályt óhajtanék is. És ezen szellem nálunk meg van, 's folytonosan működik, 's remélem mindinkább növekedendő foganattal." Konkrét bizonyítékokat azonban nem hozott fel. Kiemelte a díszpolgári címmel is megtisztelt királyi biztos, Detrich Miklós70 előremutató javaslatait, a helyi tennivalókat mintaszerűen összefoglaló munkálatát, de ennek részletezését szintén mellőzte. Csupán általánosságban fogalmazta meg, hogy a királyi udvar képviselőjének mindenütt ilyen szerepet kellene vinnie a helyhatóságok irányában, mivel a polgári társadalomban csak "a1 középponti és municipalis hatalmak' arányos összehatásának lehet kívánt eredménye.'07

E hosszabban idézett, mert a debreceni polgárság jelentékeny hányadának gondolkodásmódját tükröző levél szerzője vállalkozott volna arra, hogy időnkint tudósítást küld - a fentiek szellemében - a centralisták orgánumának. Megfelelő források hiányában nem tudhatjuk pontosan, Szalayék miért nem fogadták el a feléjük nyújtott kezet. Talán az ajánlkozó külső munkatárs óvatos, a konzervatívok "fontolva haladó" felfogására emlékeztető szemlélete nem tetszett nekik, hiszen ők gyorsabb ütemű, átfogó polgári átalakulást sürgettek.

Ily módon a július eleji próbálkozásnak voltaképpen nem lett folytatása. Csak hónapok múltán, november végefelé jelent meg egy újabb debreceni tudósítás, S.F. névjellel. Az utóbbi feltehetően Sárváry Ferenc /1808-1879/ ügyvédet takarta.A jelölés többé nem fordult elő; az viszont elképzelhető, hogy az 1847 februárjában kétszer is felbukkanó -z. betű517 mögött szintén őt kell keresnünk /régies írásmóddal: Ferencz!/. A vidéki levelezések rovatában napvilágot látott többi beszámoló - két egészen egyedi eset kivételével - névtelen. Mint ahogy már szó esett róla, ezek közlése sem volt rendszeres, vagyis a centralista Pesti Hírlap és a debreceniek kapcsolata igazán nem állandósult Valószínűleg a szerkesztők szándéka is közrejátszott abban, hogy egy

’ A magisztrátus döntése 1844. jún. 17-én született, ld. Gazdag I. i.m. 65.

57 Tisztelt Szerkesztő! = Pesti Hírlap, 1844. júl. 7. 465.

58 Életútjáról: Szárnyéi József: Magyar irók élete és munkái. 12. köt. Bp. 1908. 246- 247. has. - a Pesti Hírlaphoz fűződő kapcsolatát nem említi

59 Pesti Hírlap. 1847. febr. 5. 83.. fcbr 23. 123..

63