A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A centralista Pesti Hírlap és Debrecen

A Pesti Hírlap és Debrecen viszonya a Kossuth-féle periódushoz képest - amelyet a levéltári évkönyv előző kötetében mutattunk be" - a centralista szerkesztők irányítása alatt szintén változott. Eltűntek a debreceni szerzők hosszabb, értekezés-szerű vagy ismeretterjesztő írásai. Elhalkult, majd teljesen megszűnt a városvezetés és az újság közötti vita; a magisztrátus tevékenységéről nagyon kevés hír és még kevesebb cikk jelent meg. Előtérbe kerültek a tiszántúli református egyházkerület és a Kollégium, valamint a kulturális élet eseményei, de az ezekről közölt beszámolók, hírek sem rendszeresek. Az átlagosnál többször - de eléggé esetlegesen - írtak a helyi közlekedés lehetetlen állapotáról, a vasút szükségességéről, majd a polgárosodás jeleként értékelt takarék- pénztárról. Bár Csengery Antalt szorosabb szálak fűzték a városhoz és környékéhez, a centralista Pesti Hírlap szerkesztői a számba vett bő három és fél évben összességében nem közöltek több cikket, hírt Debrecenről, mint Kossuth Lajos csaknem ugyanannyi idő alatt. Noha történtek kísérletek a helyzet megváltoztatására, az újság és Debrecen kapcsolata szinte mindvégig a kölcsönösen tartózkodó magatartás állapotában maradt. A kései olvasó sokszor úgy érzi, mintha a Pesti Hírlap irányítói egyetértettek volna egy Xjelü bihari tudósító 1846 elején kelt szavaival, aki szerint Debrecenben "nem sok történik, mit érdemes volna á közönséggel tudatni.”11 12 Természetesen, az újság mégiscsak foglalkozott az egyik legnagyobb magyar város életével, problémáival; alapvetően kétféle módon: egyrészt a helyi levelezők alkalmi tudósításait tették közzé, másrészt a belső munkatársak által összegyűjtött hírek között szerepeltek debreceni vonatkozásúak is, sőt némelyikhez megjegyzéseket is fűztek. Ezenkívül továbbra is megjelentek a különféle hirdetések, hivatalos hirdetmények, valamint olykor-olykor könyvismertetések. Ezen információk nem csekély hányada máshol nemigen lelhető fel, vagyis a Pesti Hírlap közleményei fontos helytörténeti forrásnak tekinthetők. S mindenképpen kiviláglik belőlük, hogy a reformkor vezető ellenzéki, liberális lapja hogyan látta és láttatta a korabeli Debrecent, a korabeli debrecenieket.

11 Bényei Miklós: Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és Debrecen. = HBMLÉ XX. DB. 1993. 71-85.

12 Biharból. = Pesti Hírlap, 1846. márc. 12. 170.

55