A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői
fizetése, a katonai terhek állandó növelése, katonák erkölcstelen viselkedése, a zsidók gazdasági tevékenységének kiszélesedése, a királyi városok commissiával való terhelése, az omladozó városháza renoválásának hátráltatása, az erdőgazdálkodás-erdőfelügyelet város számára hátrányos helyzete, a királyi városok és a megyék igazságtalan megkülönböztetése, a királyi biztosság rendszerének fenntartása, a városban lakó nemesek helyzetének rendezetlen volta, a katolikus egyház kegyúri terhei stb. 0 A követek feladata tehát a város közvetlen gondjainak az enyhítése volt. Programjukban - amit a város vezetői állítottak össze - nyoma sincs az országos társadalmi-politikai kérdéseknek. A szabad királyi városok polgársága kiváltságaira féltékenyen elzárkózott privilégiumai mögé és távol marad az országos ügyektől, a reformpolitikától. Balogh István helyesen állapította meg: "A negyedik rendi országgyűlésen vitt szerepének és jelentőségének látható csökkenése és süllyedése az 1825/26-i országgyűlésen lett nyilvánvalóvá.”20 21 22 1830. szeptember 11-1836, május 2. A Pozsonyba összehívott országgyűlésen Debrecen városát Koinlóssy Dániel szenátor és Tóthi Poroszlay Fridrik főjegyző, szenátor képviselte. A királyi városok többsége 1833 novemberében úgy látta, hogy az őket érintő "kérdésekben nemcsak szavazatuk nincs, de még szóhoz sem jutnak amiatt, hogy a királyi városoknak csak együttes vótuma van." Elhatározták, hogy törvényes jogaikba való visszahelyezésük érdekében az uralkodóhoz folyamodnak A városoknak ez a terve sem járt sikerrel. A megyei és városi küldöttek vitái 1836-ban annyira elmérgesedtek, hogy a városok követeinek egy része az országgyűlésről való kivonulást tervezte.“ 1839. június 8-1840. május 13. A Pozsonyba összehívott országy- gyűlésen Debrecen városát Deretskei József szenátor és Nagy Sándor szenátor, főjegyző képviselte. A városi tanács a kiküldött követek számára legfontosabb feladatnak a 4. rend "szavazhatási" jogáért való tevékenységet határozta meg. 1839. október 31-én kelt követi utasításban írják "...az Országgyűlést el ne hagyják, hanem a szavazás jogait 20 Debreceni várospolitika 1825-1848. HBML. Forráskiadványai 20. Szerk. Gazdag István. Debrecen, 1989. 3-4., Zoltai Lajos i.m. 21 Balogh István: A város autonómiája. In. Debrecen története 2. Szerk. Rácz István. Debrecen, 1981. 203. 22 Balogh István i.m. 205. 38
