A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői
DEBRECEN ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐI I. Gazdag István A törvényhozó és kormányzóhatalom megosztása a király és a bárók között szükségképpen vonta maga után a királyi tekintély és hatalom erősítésére felhasználható többi hatalmi tényezők alkotmányos törekvéseinek elismerését. A főúri pártok egymással, a király velük szemben a papi és köznemesi osztályokat igyekezett megnyerni s ezért munkálkodott azok politikai jogainak érvényesítésén. IV. László nagykorúsága óta a megyénként szervezkedő köznemesség is aktív politikai tényezővé vált. A Szent István-napi fegyveres gyülekezeteket 1277 óta törvényhozó országgyűlés - generális congregatio regni, parlamentum publicum regni - váltja fel. III. András első országgyűlésén, 1290-ben már rendes országgyűlés évi összehívásáról történt intézkedés "Az ország összes bárói és nemesei minden évben egyszer gyűlésre tartoznak Fehérvárott összejönni, hogy ott az ország állapotáról tanácskozzanak, a bárók működését megvizsgálják s megállapítva, melyik miként járt el hivatalában és miképpen védte az ország javait, érdemük szerint jutalmat, érdemtelenségükért és mulasztásukért pedig büntetést rójanak rájuk a király és tanácsosai ítéletével.1 1290-ben és 1298-ban "parlamentum generale", illetve "parlamentum publicum" határozott a bárók hatalmának vissza szorításáról. Zsigmond alatt folytatódott az országgyűlés intézményének kifejlődése, 1445-től rendszeresen ösz- szeült "főrangúak, köznemesek és a sz. kir. városok részvételével." A király meghívó levelét az országgyűlésre a városok mint testületek kapták. A nemesek és a városok közötti harc első szakaszában - a nemesség városba való beköltözése, illetve a nemesi előjogok megtartása a tét - az országgyűlésen a városok egyenként éppen úgy szavazati joggal bírtak, mint a vármegyék. Miksa és Rudolf korában előfordult, hogy a városi szavazatok majdnem egalizálták a vármegyeiket. A nemesség ezért a városok elleni fellépését az 1608-i országgyűléstől 1 Hóman Bálint és Szekfíí Gyula: Magyar történet. II. k. 39-40 old. 33
