A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A polgári szabad bormérés Debrecenben
tosságra alkalmatosabbak s meg nem unhatok, serény és vidor gazdasz- szonyok lesznek. Ezért nem is lehet azt mondani, hogy a szabad bormérés a romlott erkölcsök iskolája volna". A panaszolt korlátozás és felelősségtartozás bizony továbbra is megmaradt a bormérésekben, már csak a régi, tisztes hagyományokhoz való ragaszkodásból is. Éppen így eredménytelenül kifogásolták azt a tilalmat, amely a polgári bormérésekben nem engedi meg diákvendégek részére a kiszolgálást. Ezt a büntetéssel érvényesítendő tilalmat a városi hatóság már csak azért sem szüntethette meg, mert királyi rendeletén alapult A korcsmárosok mégis különösnek, okszerűtlennek tartották, hogy a tanuló ifjak mulatozásáért a bormérő ház gazdáját citál- tatják, pirongatják és bírságolják. Holott nem minden diákot lehet megkülönböztetni másfoglalkozású borivó vendégtől; így érveltek ők. A polgári szabad bormérés rendje az ötéves próbaidő letelte után felsőbb engedély nélkül is megmaradt. Bach-korszak alatti néhány éves megszakítást leszámítva, miről mindjárt szó esik, megmaradt mindaddig, míg az állam az 1888. évi XXXV. te. alapján meg nem váltotta az italmérési jog jövedelmét. A debreceni polgárok eleinte nem nagyon törték magukat a bormérés szabadságával való élés után. Nem mondhatjuk, hogy mindjárt sok kiskorcsma árasztotta el a várost, amitől pedig némelyek féltették. Az első tíz esztendő a házipénztár jövedelme megkettőzésében bizakodók vérmes reményeit sem váltotta be. Kezdetben mutatkozott ugyan jelentős emelkedés; de már a negyedik, ötödik esztendőben a régi rend jövedelmezőségét sem érték el. Az 1838-39-ik év első felében összesen 122 polgári bormérést írtak össze; magába foglalja e szám a város bérbeadott utcai csapszékeit is. Az első osztályba soroztak 8, a II.-ba 14, a III -ba 59, a IV.-be 38, az V.-be 3 bormérést. Polgári bormérés volt ekkor pécsújfalusi Péchy Antal Cegléd (Kossuth) -u. 14. sz., özv. bökönyi Bek Pálné Bárczay Anna Piac-u. (most Tiszagalota) és Erdélyi József kollégiumi tanár feleségének Német Rozáliának Piac-u. 25. sz. házában. Nyolc évvel később, 1846-47-ben 213a polgári bormérők száma; ezenfelül volt a hat városi csapszék. Rangszerint I. osztályú 9, II. oszt. 242
