A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen 1900-1910 közötti vendéglátóiparáról

kori diák vendégek már őszülő fejjel, amikor fiaikat hozták a kollégiumba, gyermekeikkel együttmentek a "Törőhöz"/0

Kik voltak itt a törzsvendégek9 Medgyessy lakatos, gépész, aki vidám óráiban mindig franciául énekelte a MarséiIIest, a darabont főispánt verő Herczegh János sem kerülte el ezt a helyet. Negyven éven át itt tartották a Függetlenségi Kör tisztújító gyűléseit. Szóboszlai Szilágyi Bálint sok jó bort "ledütött", miközben élvezetes előadásokat tartott. Ide járt a "Vén bohémek asztaltársasága": Bartha bácsi, Publik Ernő tüzoltótiszt, a nótás Sinka Gyula., Kálmánczhey uram a várostól, stb. ’1

Törő bácsi azonban kiöregedett, és százezer koronáért eladta a "Csokonai"-t Halász Izidornak, akinek szállodáját, a "Fehérló"-vat a háztulajdonos Debreceni Első Takarékpénztár székházának építése miatt hamarosan lebontatta.12

DEBRECEN VAROSHOZ szálloda, étterem és sörcsarnok /Piae U.29V

Városunk nagyon régen, már a XVI. században üzemelő vendég- fogadója, amely pontosan a városházával szemben épült fel a főutcára. S bár az évszázadok során számtalan tulajdonosa volt, mégis az 1500- as évek tulajdonosáról "Kardos háznak", "Kardos kúriának" emlegették. A mohácsi csata után több alkalommal megszállt itt Szapolyai János király is. ” A mai épület földszintje XVI-XVIII. századi, az emeletet pedig a XIX. század elején építették rá. Tárgyalt időszakunkban 1902-ig Németh András, a későbbi "Aranybika" bérlő a cég tulajdonosa. Tőle Hörl György Csehországból /Altredlischből/ származó, de már 1896-tól Debrecenben élő vállalkozó vásárolta meg. Hörtl debreceni honosítását kérte a tanácstól. "1 Nevét magyarosíttatta és 1903. okt. 16- án már Harangi György néven működtette "Debrecen városához" címzett szállodáját, éttermét és sörcsarnokát. 30 31 32 33 34

30 D. 1909. szepl. 7.

31 D. 1909. szept. 7.

32 D. 1909. aug. 19.

33 D. 1901. márc. 13.

34 HBML IV. 1403/a 23/1902/307.

155