A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék 1861-1871. évi működésének vázlata

VIII.

Egyéb bűncselekmények

A tisztifőügyész a vádlottak 80,7 %-át emberölés, testisértés, lopás és orgazdaság miatt, 19,3 %-át, - 451 főt - pedig egyéb bűncselekmények miatt állította a bíróság elé. A bűncselekmények megnevezését és a vádlottak számát a 3.sz. táblázat tartalmazza. A törvényszék 318 vádlott bűnösségét állapította meg, 113 főt felmentett, 20 vádlottal szemben pedig különböző jogcímeken fejezte be az elsőfokú eljárást. 276 vádlottat 48 órától 9 hónapig, 14-et 1 évtől 15 évig terjedő börtönre, 28 főt pedig egyéb büntetésre ítéltek. A 14 vádlott hosszabb tartamú börtönbüntetésre ítélése - elkövetett cselekményeik rövidre fogott alábbi ismertetéséből kitünően - indokolt volt.

S. Ferenc, B. György és K. János 1862 december 30-án éjszaka megrohanta a dorogi határban lévő csapszéket. A kocsmáros szobájának ajtaját betörték, az alvó embert és feleségét felverték, ütlegeléssel és fenyegetéssel a pénzüket követelték. A komódot feltörték s a benne volt 478 forinttal távoztak. A büntetett előéletű két vádlottat 15, illetve 10, a büntetlent pedig 8 évi börtönre ítélték.27 S. István még 1859 október 4-én éjfél után a margitai pusztán lévő csárdánál két juhászt fegyverrel megtámadott és pisztolylövések közben tőlük 63 juhot elhajtott. Büntetése 15 évi börtön volt, de a királyi tábla 10 évre szállította le.28 B. Sámuel 1866 április 13-án két társával Debrecenből talyigán indult haza Böszörménybe. Az úton szembetalálkoztak egy gömöri emberrel, aki a juhait hajtotta Debrecen felé. B. Sámuel leugrott a talyigáról, a juhászt megtámadta, egy bárányt erőszakkal elvett tőle s felhajította a talyigára. Az ellene indított vizsgálatot hamis tanúkkal igyekezett meghiúsítani. 1 évi börtönre ítélték.29 Ugyancsak 1-1 évi börtönre ítélte a törvényszék azt a két cigányt, akik 1870 április 23-án, a böszörményi külső kocsmánál megtámadtak egy cigány családot, a szekerüket erőszakkal elvették és elhajtottak. Számítottak arra, hogy a kifosztott család majd ugyanazon az úton gyalogol utánuk, ezért egy árokban megbújtak s mikor odaértek, az asszonyt a rajta volt ruháitól megfosztot27Uo. 1863. Fasc. 5. D. №201.

■^Uo. B. ügyek. jkv.2k. 1864. augusztus 3. № 442.

'JUo. B. ügyek. 1868. Fasc. 5. J. № 298.

109