A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen zenei életéhez az abszolutizmus korában (1849-1867)

sy Lajos 27 darab részben operai, részben zeneiskolai művet ajándékozott.30 Erkel Ferenc pedig „Sarolta ’’című dalművéből, a fegyver- szentelési ima” részt küldte el.31 Természetesen csak néhányat említettünk a fennkölt gondolkodású emberek adományaiból, amelyek később is gyarapították a Zenede kottatárát és könyvtárát. Különösen áldásos volt a Rózsavölgyi és Társa fővárosi cég ilyen tevékenysége. A kiadásukban megjelent összes zeneművek egy-egy példányát felajánlották, meleghangú levél kíséretében meg is küldték. Kijelentették, hogy kiadványaikat a jövőben is díjtalanul eljuttatják az iskolának.32

A Zenede hangversenyeket is rendezett. Ilyen volt az 1863. augusztus 2-i gyűlésen tervbe vett jótékonysági célú hangverseny.33 Nem sokkal ezután, november 12-én Lonovics Hollósy Kornélia énekművésznő adott hangversenyt a Zenede javára. A bevétel 339 forint 20 krajcár volt, a kiadás 152 forint 90 krajcár, a visszamaradó jövedelem pedig 186 (forint 30 krajcár.34 A városháza termében 1864. április 6-án a helybeli szűkölködők segítésére tartottak hangversenyt, ahol előadták a „Szicíliai vecsernye” és „Adélia” című dalműveket.35 36 * 38 Májusban Reszler István színigazgató a Zenede javára tartandó hangverseny céljára színházát 100 forintért bérbeadta.30 Olykor műkedvelők is részt vettek minden díjazás nélkül a Zenede által rendezett hangversenyeken. Az intézmény igazgatója 1865. július 14-én javasolta, hogy Polgár Pál és Hitessi Lajos műkedvelő uraknak ilyen irányú szíves közreműködésükért „levélben elismerés nyilváníttassék.”3'

A Zenede iratai között megtalálható Erkel Ferenc rövid levele, melyet teljes terjedelemben ide iktatunk:

„Tekintetes Kapitány Űr!

Becses levelét kezemhez vettem, és nagyon megtisztelve érzem magam, hogy Debrecen város lelkes lakói legújabb művemet óhajtják. Csakhogy még most alkuban nem ereszkedtem, mert a partitúra nincs lemásolva, és amíg az meg lesz, addig majd lesz szerencsém tekintetes Kapitány urat feltétlenül róla értesíteni.

— Ki is magamat szíves indulatába ajánlva:

alázatos

Erkel F.”

Csak találgathatjuk, melyik a nagy zeneszerző legújabb műve, amelyet a debreceniek óhajtanak. Mivel a Bánk bán bemutatója 1861. március 9-én már megvolt, valószínűleg a „Sarolta” című alkotásról lehet szó, amelyet 1862. június 26-án mutattak be a Nemzeti Színházban. A szak- irodalom ugyanis nem szól Erkel más művéről a kérdéses időszakban.30

30 U. o. 57/1862. kgy., 1862. szeptember 17.

31 VIII. 661/b. 2. k. 31/1866., 1866. július 11.

32 A Debreceni Zenede története... i. m. 204. old.

S3 HBML. VIII. 661/b. 1. k. 122/1863., 1863. augusztus 2.

34 U. o. 151—1863., 1863. november 17.

35 U. o. 28—1864., 1864. április 6.

36 U. o. 41—1864., 1864.

37. U. o. 51/1865., 1865. július 14.

38 HBML. VIII. 661/c. 1. d.

91