A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Zoltai Lajos munkáiból - Sípos Ferenc: A Sípos családnév kialakulása
zók.” A síposokat a belső udvari ellátók közé sorolja.20 Györffy György összeállítása számunkra azért fontos, mert sikerül kimutatnia a korai Árpád-korban (X-XI. század) a sípos foglalkozás meglétét. 3. Sípos nevűek A síposmesterség apáról fiúra szállt. Idővel a foglalkozást jelölő szóból név lett. Ezentúl akkor is Síposoknak hívták az illetőket, ha többé már nem is voltak síposok! A Sípos nevek összegyűjtésére több kísérlet történt: 1138/1329: Sipus21 1222-1277: Ladizlaus Sypus22 1377: Martinus Joculator vei Fystulator23 1386: Alexius Syppus24 1389: Elias Sipus25 1393: Nicolaus fistolator26 1398: Johannem Sypus Johanne Sipus27 1400/1403 íJohanne Sypus 1402: Briccio dicto Sypus28 1407: Máté fistulator29 1409: Ioannem Sypos30 1410: Sypos (dictus) Lőrinc Jakab fistulator31 1414: Jacobum dictum Sypus 1416: Stephanum Sypos32 1418: Andreas Syppus Andreas sypus33 1424/1498: Thome Sypos 1425: Jacobo Sypus 1429: Johanne Sypus 1435: Georgium Sypus34 1439: Sípos (’’fistulator”) Gergely, Sípos ("fistulator”) Kelemen35 1445: Blasio Sypus 1449: Paulum Sipos39 1456: David Sipos37 1459: Stephano Sypos 1463: Clementem Sypus 1463: Johanne Sypws 1468: Benedicto Sypos 1468: Johannes Sipus 1475: Clementem Sypos 1479: Emericum Sypos 1482: Vicencius Sypws 1487: Vincencio Sypos 1493: Petro Sypos 1499: Benedictum Sypos38 1499: Michaele Sypos Stephano Sypos Michaele Sypos Augustino Sypos39 1504: Thoma Sypos 1505: Benedicto Sypos 1507: Gregorius Sypws40 1509: Jacobus Sypos41 1512: Paulo Sypos42 1517: Georgio Sypos43 20 Györjfy György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Történelmi Szemle 1972. 289—292. о. 21 Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár. Budapest, 1983. 315. o. 22 Magyar Történelmi Emlékek. Kiadja ifjabb Kubinyi Ferenc. I. köt. Pest, 1867. 99. o. (Györffy szerint ezt az oklevelet 1274 előtt állították ki. Györjfy György: Az Arpádkori Magyarország történelmi földrajza. Budapest, 1962. 211. o.) 23 Szabolcsi Bence: A középkori magyar énekmondók kérdéséhez (1928). In: Szabolcsi Bence: A Magyar Zene Évszázadai, I. Sajtó alá rendezte Bónis Ferenc. Budapest, 1959. 29. o. 24 Codex diplomaticvs Hvngariae ecclesiasticvs ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér bibliothecarii regii. Tomi X. Volumen I. Buda, 1834. 291. o. 25 Zsigmondkori oklevéltár I. összeállította Mályusz Elemér. Budapest, 1951, 104. 113. o. 26 Uo. 310—311. o. 27 A Zichy-család idősb ágának okmánytára. V. köt. Szerkeszti Nagy Imre. Budapest, 1888. 67., 69. o. 28 E két adatot 1. Magyar oklevél-szótár. Régi oklevelekben és egyéb okiratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Legnagyobb részüket gyűjtötte Szamota István. Szótárrá szerkesztette Zolnai Gyula. Budapest, 1902—1906. 846. hasáb. Zsigmondkori oklevéltár II/l. összeállította Mályusz Elemér. Budapest, 1956. 58., 247—248. o. 29 Zsigmondkori oklevéltár II/2. összeállította Mályusz Elemér. Budapest, 1958. 88. o. 30 Uo. 217., 221-222. o. 31 Uo. 423. o. 32 E két adatot 1. Szamota-Zolnai i. m. 846. hasáb. 33 A Héderváry-család oklevéltára. Közlik br. Radvánszky Béla és Závodszky Levente. I. köt. Budapest, 1909. 153. o. 34 E négy adatot 1. Szamota-Zolnai i. m. 846. hasáb. 35 A Csicsery család levéltára. Közli: dr. Kárffy Ödön. Töi'ténelmi Tár (a továbbiakban: TT.), 1901. 557-558. о 178
