A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1585-1587)
Hátán: Kardosháza nevű házról való bevallás. ♦ * * E szerződésben közölt elhatárolás alapján, a XVIII. század közepén keletkezett térkép telekhatárai figyelembevételével hozzávetőlegesen meg lehet határozni az egykori nemesi kúria telkének helyét. A telek keleti határát a mai Piac utca nyugati oldalán a 17—21 számú telkek utcafrontja jelöli. Északi határát a Bajcsi-Zsilinszky utca déli oldala, a délit a Széchenyi (régen Német) utca északi vonala. Nyugaton a mai Halköz, — amely mint sikátor tette lehetővé a mai Simonffy, (régen Kisúj) utca kijáratát a mai Széchenyi utcára. A kúria nemesi birtokosai ugyanis nem engedték meg telkükön keresztül a közvetlen utca nyitást a Fórumnak nevezett piacra. Az 1527-ben életben lévő Józsának névszerint nem ismert, a családfán „N”-el jelzett gyermeke vagy esetleg ennek utódai a nemesi teleknek már az irat keletkezése idejére három részét adták el, a szomszédként említett három nemesi jogállású, de polgári foglalkozású debreceni lakosoknak. 1582-ben már Józsa sem élt, özvegye, — aki jegyajándékul kaphatta férjétől —, az egyik tulajdonos. Az egyetlen élő férfi családtag a telekrészéhez való tulajdonjogát csak újbóli esetleges férjhezmenéséig ismerte el az elővásárlási joga bejelentésével. 4. Várad, 1585. október 12. (Regeszta) Váradi káptalan jelentése Báthori Zsigmond erdélyi fejedelemhez. Kardos Józsa felesége, Lónyay Erzsébet által beadott panaszra megjelent hites embere által Debrecenben október 9-én, nemes Thar István felesége, Posztómetsző Katalin Piac utcai házában. Ott Gönczi Szabó Miklós debreceni főbírónak, Bornemissza Ferenc, Szabó György és ifjabb Szsabó Boldizsár esküdt polgárok jelenlétiben átadta a tanács részére a fejedelem által elrendelt idézést, amely szerint őket az idézés átvételétől tizenötöd napra törvényszéke elé idézte. * * * Papír, reányomott viaszpecsét töredéke. * * * A hátlapján, azonos kéztől származó írással feljegyezve a perfolyam némely része. E szerint 1587. ápr. 8-án a felperes válaszolt, hogy Szabó János a bérösszeg fejében adta a felperesnek a posztót és nem erőszakkal akarta elvinni. Ezért a tanácsot és az esküdteket kell perbe fogni. 1587. május 5-én a felperes asszony érdekében újabb választ tesznek, ezt az alperesnek feleletadásra kiadják. HBMLT. IV. A. 1021/b. 98. sz. 15
