A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debreczen életének első esztendeiből II. Közli: Radics Kálmán
Varga György Uram és Tamási István nevű katonával Ónodban küldetnek ezen az okon, mivel úgy hallottuk, hogy Ónod megégett, valami gyújtogatok akadtak kézben és erre a földre is vallottak volna, hogy hasonló gyújtogatok jöttek volna. Eodem. Takács István nevű becsületes nagy gazda ember eltemettetik.5 Die 12. Komáromi György és Sárándi Dániel Uramék küldetnek Diószegre Méltóságos Generalis Cronsfeld Uramhoz ő Nagyságához, hogy az embereinken megszedni szokott vámot tovább ne exigáltassa, mivel Privilegiuminknak nagy sérelmére vagyon: másként a Felséges Udvart kéntelenítettünk busítani. Item a Sáfár6 háza mellé északrul egy küláb rakattatik, mivel igen elrepedezett és félthetni a düléstül. Belől is azon házban vas- rudakat bocsátottak által-által. Die 15. Az lovakat onnankívül mind béhajtották. Mivel penig a nyomáson nem jó lészen lakások, végezteték, hogy a mikepércsi földre, melyet megárendáltunk, vasárnapig kihajtassanak.7 Eodem. Varga György Uram is Őnodbul megérkezik, referálván, hogy Ónodban a sokszori tűztámadásért egyenesen csak a quárté- lyosokra gyanakodnak. Mert valami discretiot ígértének volt a Commendansnak és meg nem adták volt: öt vagy hat helyen is esett a gyuladás; de mégis nagy kár nem esett. Kéntelenek voltának a discretiot megígérni s adni a Commendánsnak. Eodem. Fellyül említett Komáromi György és Sárándi Dániel atyánkfiái megjővén, Generalis Cronsfeld Uramtul, referallyák, hogy ő Nagysága arra resolválta magát, hogy a szomszédságban barátságosan akar velünk élni és embereinken a vámot Diószegen tovább nem fogja megvétetni. Die 19. Sárándi Dániel és Lévai István atyánkfiái az hortobágyi híd új donatiojával és a székelyhídi s létai vámok relaxatioja felől való ő Felsége parancsolattyával Cassára a Tekintetes Nemes Camarára expediáltatnab.8 5 Nem azonos Takács István Deákkal, aki senátorságot viselt s 1693-ban és 1694- ben első főbírája volt a sz. kir. várossá emelt Debreczenek. István Deák elébb is halt meg, 1698 márcz. 15. én. A Napló által említett Takács Istvánról csak annyit tudunk még, hogy az 1690. évi tatársarczhoz 300 írttal járult. (E sarcz lajstroma.) 6 Sáfár = városgazda. 7 A tanácsi jegyzőkönyvből (1699:476) azt látjuk, hogy május 17-én ezzel ellenkező határozatot hoztak, amelyről már az előtti jegyzetben szólottám. 8 Szűcs István Debreczen város történelmében a debreczeni polgárqk vám- és harminczadmentességét biztosító számos oklevelet idéz amelyeket a magánlevél- tár őríz. A városi tanács is abban a bizonyságlevélben (litsrae passuales), amelyek formuláját az országban keresztül-kasul járó debreczeni lakosok számára 1696 márcz. 27-én állapította meg, a régi királyoktól kapott privilégiumokra s ezeknek I. Leopold által történt megerősítésre, megújítására hivatkozott, íme mégis Diószegen az új földes úr, Cronsfeld generalis, Létán, Pocsajban, Székelyhídon a király tisztjei kiváltságaink ellenére vámot szedtek embereinktől. Sőt Jalkócsi Imre csegei harminczados a hortobágyi hídon által járó legelő 148
