A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Timár Lajos: Gondolatok a debreceni mezőgazdasági népesség tagoltságáról (1920-1941)

ennek az eredménye, hogy 1942-ben már 42 kh saját földje van Molnár Andrásnak. Vagyis „módosgazda” lett szép tanyabirtokkal, két szép pár lóval és illő fogattál, a városban pedig takaros házzal.

Az 50. évét betöltő Molnár András — annak ellenére, hogy egyik fiát hentesnek „tanította ki”, a másik pedig készen állt a gazdálkodás továbbvitelére — mégsem elégedett ember. „Boldogság csakha meghalok — írta — az égben lesz meg. Az-az egy volt, tűrni-szenvedni tudtam egész életemet”.24

THOUGHTS ABOUT AN ESSAY ENTITLED SOCIAL DISTRIBUTION OF THE AGRICULTURAL POPULATION IN DEBRECEN

(1920—1941)

Lajos Tímár:

In our dissertation we try to connect the „macro-” and „microlevels” separated sharply until now in the historical and sociological researches. We can analyse the inner distribution of the agricultural population of Debrecen on the basis of overall statistical data. Thus for example the structure of lands can be explored. Nevertheless this only sings but doesn’t show the inner distribution of the society. However the inquiries performed on micro levels, namely on the levels of families can explore the „experienced” social situation.

The dissertation falls into three parts. The first part investigates the distribution of the agricultural population according to the structure of lands on the basis of land registration carried out in 1935. The second and third part investigates the living conditions of the so called „cívis” farmers and the midie peasantry respectively through the examples of some families and relying on the strenght of „private archives” and document collection of peasants. We connect the individual data with correlation examinations of data collected by Numberholding Statistical Institute Centre of Debrecen and regarding farms of Debrecen.

24 Uo.

144