A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányközépiskolában

1930-ban a tanári kar továbbra sem támogatta a játékdélutánok beveze­tését. Kicsinek ítélték az udvart, s a lányok túlterheltségét nem kívánták fokozni.83 Papp Ferenc egyházkerületi szakfelügyelő pedig még az emeleten való járkálást sem helyesli, mivel szerinte: „ . . . a harmadik emelet nem való iskolának. . . a serdülőkorban a gyermekeknek semmi esetre sem válik előnyére az ezen való naponkénti feljövetel.84 A tanulók között mindig voltak olyanok „akik magukat a sporban, az iskolai órán túl is tovább akarták képezni. Ennek a lehetőségét az iskolában megtalálták kellő felügyelet mellett.”85 Ezen diákok az 1930-as évek végén létrehozott tornakörben tevékenykedtek. Rendszeresen részt vettek a jótékonysági ünnepségeken, s itt készültek fel a kerületi-, városi-, és háziversenyekre is. A tornakör tagságát négy csoportra osztották, me­lyek élén egy-egy kiváló tornász állott. 1942-ben említik először, hogy a diákok atlétikai versenyen is részt vettek, ahol egy szám kivételével mindent megnyertek.86 Ebben az évben az iskolában jelvényszerző ver­senyt is rendeztek, ahol ezüst-, bronz- és vasfokozatot lehetett szerezni. Ezen a vetélkedésen 23 fő vett részt.87 A tanárok, diákok felkészültségének nyilvánosság előtti bemutatására továbbra is az évente megrendezett tornavizsgákon, sportünnepélyeken került sor. Ekkor a lányok csapatonként népdalokat énekelve vonultak fel, majd élőképeket, játékos, tréfás versenyeket, kör- és magyartáncokat, futó és magasugró versenyeket mutattak be. Mindig nagy sikert aratott a tornakörbe járó tanulók bemutatója.88 Az ünnepségeket az iskola udva­rán tartották, de gyakran igénybe vették a DEAC pályát is. Ilyen al­kalmakkor az intézet tagozatai közösen mutatták be gyakorlataikat.89 Az iskola legalább egy 30—40 fős válogatott csapattal igyekezett részt- venni a városi szintű sportrendezvényeken is.90 A lányok egyenruhában vettek részt a felvonulásokon. Az 1920—30-as években „az egész világon iskolai használatra sötétkék vagy fekete trikó­anyagból egybeszabott dán női tornaruhát, ünnepélyeken ékszínkék színű, görög szabású női tornaruhát használtak.”91 Ez egy térdig érő, rövidujjú vagy pántos ruhát jelentett kerek nyakkivágással. Kmetykó 1929-ben megjelent könyve a lányoknak tornázáshoz blúzt, nadrágszoknyát, rövid harisnyát írt elő.92 Itt a leánygimnáziumban a „növendékeknek volt torna­83. Uo. 12/110. 84 TtREL. I. 1. o. 15. 1938. febr. 27. jegyzőkönyv. 85 Debreceni Ref. Dóczy Leánynevelőintézet Leánygimnáziumának Értesítője 1938/39. 59. old. 86 TtREL. I. 120. d. 20. 87 Uo. Az atlétikai versenyre való felkészüléshez többször igénybevették az egyetemi sporttelep létesítményeit. 88 Uo. I. 8. h. 5. A tornavizsgák ajánlott anyagát, részletes útmutatásokat kö­zöl Somorjai László: Tornavizsga és ünnepélytervek az elemiben Debrecen 1937. 89 TtREL. I. 120. d. 13/75. 90 Uo. 15/84. pl.: 40 fős válogatott csapat képviselte az iskola színeit a Magyar Országos Testnevelés Szövetség fennállásának 50. évfordulóján rendezett ün­nepélyeken. 91 Király Dezső: lm. 217. old. 92 Kmetyó-Misangyi: lm. 142. old. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom