A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányközépiskolában

Kötelező tantárgyként szerette volna bevezetni, hiábavalónak bizonyult. Magyarországon a „Középiskolák több, mint 50 százaléka felekezeti intézmény volt, és a költségek az iskolafenntartókat terhelték. A várható ellenállás megkerülése érdekében a középiskolai törvényjavaslatokat Eötvös nem is terjesztette az Országgyűlés elé.”10 így az 1868-as oktatási törvény a testnevelést a felsőbb leány- és népfőiskölákon és tanítóképzőkben nem vezette be.11

Dóczy Gedeon Debrecenbe jövetelével olyan kiemelkedő pedagógus került városunkba, aki önálló arculatot adott a leányiskolának, s méltán vált ezen intézmény a térség legkiemelkedőbb tanodájává. Azt, hogy egy tanintézetben a testnevelés milyen szerepet foglal el, alapvetően meghatározta az iskolafenntartó, az iskolaszék, a tanárikar testkultúrához való viszonya. A XIX. században gyakorlatilag az úgynevezett német tornarendszer, illetve ennek valamilyen szintű másolása határozta meg a testnevelés oktatását. A Jahn, Spies, Eiselen által kidolgozott rendszer gépiesen végrehajtott rend- és szabadgyakorlatokra épült. A testnevelés kötelező oktatását a középiskolák számára 1883/30 te. rendelte el. A célkitűzések között szerepelt a „rendszeres gyakorlás által az ifjúság testi erejének, ügyességének és egészségének fenntartása.”12 A Debreceni Helvét Hitvallású Egyház Nyolcosztályú Nőneveidéj ében is támogatták a testmozgás tanítását. A Dóczy Gedeon már Debrecenbe kerülése előtt a miskolci Nőnevelő Intézetben is engedélyezte a táncnak mint a testmozgás egyik válfajának a rendkívüli tantárgyként való bevezetését.13 * 15 Itt, a felsőbb leányiskolában pedig 1875—1881 között maga is tanította a testnevelést heti két órában.'11

1874-ben a leánynevelő bővítése során a Cegléd utca 2569. szám alatti telket, s a rajta lévő egész épületet az intézet rendelkezésére bocsátották, így az iskola a város egyik legnagyobb belső telkét használhatta, melyen „az udvar térés, fákkal beültetett sétakertté alakítva, megette van egy kert, melynek egy része konyhakert, másik fáktól egész nap árnyékban tartott része tornatér. Valamennyi szomszéd kertje erre nyúlik véggel, így oly tiszta a levegő, mint a városunk bármely nyilvános kertjében.”10 A tanulók meghatározott időben vehették igénybe a fenti területeket. Szigorú házirend szabályozta a diákok tevékenységét. 12—13 óra között mehettek az udvarra, amikor „szórakoztak, télen járkáltak”, majd 17—19 óra között uzsonna után, amikor „tornáztak, járkáltak vagy magánórákat vettek.”16 A tanulók tandíjat fizettek, de az úgynevezett rendkívüli

10 Uo. 162. old.

11 Simon Gyula: Az 1868. XXXVIII. te. 100. évfordulójára Testnevelés Tanítás 1968/6. A szerző elemzi az 1868-as oktatási törvény testnevelést érintő elemeit, s hangsúlyozza, hogy a törvény „kodifikációja nem jelenti egyben a végrehajtását is, s nem fejezi ki szükségképpen a népoktatás szintjét.”

12 Porzsolt Kálmán: A testgyakorlati oktatás rendszere Bp. 1886. 74. old. A VKM. 1884/15446 sz. rendelete közli az egyes évfolyamokon elvégzendő gyakorlatokat is.

13 Orosz L.: lm. 161. old.

14. Jelentés a Debreceni Helvét Hitvallású Egyház Nyolc Osztályú Leányneve- lő-Intézetéről 1880/81. 4. old.

15 Uo. 1874/75. 12. old.

16 Uo. 1873/74. 8. old.

Ш