A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Balogh István tiszteletére - Módy György: Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben
királynő és Zsigmond is megfordultak Debrecenben Jakab fia István és László unokája, IV. László földesúrasága alatt. 1387 szeptember 14-én Mária „in villa Debrecen” adott adománylevelet Garai Miklós macsói bánnak és testvérének, ugyanakkor Zsigmond is itt keltez két oklevelet. Majd 1392 augusztus 24—25-én tartózkodott Zsigmond a városban, adománylevelet ad ki, illetve átírja Mária királynő 1390. October 25-én kelt adománylevelét Monoki Sámdpr mester — felesége Debreceni leány volt — és testvérei részére.21 Mária és Zsigmond bizonyosan a földesúri kastély szállóvendégei voltak a fent említett alkalmakkor. A fiúágon utolsó Debreceni — ezen a néven IV. László — vagyona a koronára szállt. Garai Miklós nádor 1405 március 8-án rendelte el, hogy a váradi káptalan becsülje meg vagyonának Dózsa nádortól származó részét, mivel Szécsi Miklós, Debreceni Pál Margit nevű leányának fia, Hédervári Imre, édesanyja ugyancsak Pál leánya volt, valamint Domoszlói Demeter, Debreceni István Ilka nevű leányának férje, az őket nőágon illető részüket meg akarják kapni. Ugyanezen a napon kelt másik oklevelével elrendelte, hogy a káptalan Gáborján és Torna biharmegyei birtokokat — mivel azok szerzett birtokok — ossza fel Dózsa nádor leányági leszármazottai és Debreceni László két leánya Zsófia és Katalin között.22 Debrecent Zsigmond király vette birtokba és mint regia civitas-nak 1405. április 2-án kelt oklevelében adományozta a kőfalépítés jogát és a mezőváros polgárainak (cives, hospites, habitatores et incolae) a budai jogot. 23 24 A váradi káptalan április 22-én jelentette Garai Miklós nádornak, hogy Debreceni László leányainak a bihari- és szabolcsmegyei birtokokból a leánynegyedet kiadta. Ügy rendelkezett, hogy ők apjuk debreceni kúriáját is birtokolják férjhezmenetelükig (. .. propriam curiam pretaxati Ladislai in dicta Debrechen habitam dictis nobilibus puellis usque tempus maritacionis earumdem .. .)/' De nem sokáig lakhatott Debreceni László özvegye és két leánya a kúriában. Zsigmond király ott sókamarát állítatott fel, 1408. június 17-én Tétényi András sókamarás Debrecenből írt levelet Kisvárdai Mihálynak.25 Ekkor Debreceni László 21 Zsigmondkori oklevéltár I. 1387—1399. (összeáll. Mályusz Elemér, Bp., 1951) 21. a 217., 218. és 219. sz. regeszták, és 283. a 2605. és 2619. sz. regeszták. — Debreceni László mester fogott bírák közbenjárására 1400. május 12-én a váradi káptalan előtt kötelezte magát, hogy 350 kis forinttal kielégíti a Jakab fia István özvegyét, Margitot férje birtokaiból megillető hozomány és nászajándék fejében Telegd-i Ersekewy-nek mondott Miklós özvegyét, aki az összeg átvételét június 15-én el is ismerte. — Tudjuk, hogy Debreceni István felesége Dobi Margit volt. Feltételezhetjük, hogy megözvegyülvén második férje volt Telegdi Miklós. Lásd Zsigmondkori oklevéltár 11/1. 1404—1406. (összeáll. Mályusz Elemér, Bp., 1956) 35. a 266. sz. regeszta, és 44. a 345. sz. regeszta. — Jakab István nevű fiának rokonságára, leszármazottaira, lásd Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Történeti Statisztikai Füzetek (Bp., 1970) 89. és 154. 22 Zsigmondkori oklevéltár II/l. i. m. 443. a 3704. és a 3705. sz. regeszták. 23 HBML IV.A. 1021/a. Meo 7. 24 A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomatics domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeő. I—XII. (Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kämmerer Ernő, Lukcsics Pál, Pest, Bp.,. 1871—1931) VI. 357—358. — A váradi káptalan Szécsi Miklós, Hédervári Imre.. Domoszlói Demeter feleségeinek járó részeket, Debreceni László testvérének Katalinnak, Önodi Czudar Benedek feleségének járó részekkel egyszerre adta ki 1405. április 1-én. Magyar Országos Levéltár. Dl. 9105. 25 Zichy-család okmánytára, i. m. V. 548—549. 49
