A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Balogh István tiszteletére - Borosy András: Az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozó mezővárosok
Egy 1611-es marosvásárhelyi statutum a városi ügyintézés fejlettségére vall. Eszerint földet és erdőt elzálogosítani csak „a bíró és a polgár” előtt lehet. A bírónak legyen „örökös regestruma”, melybe a zálogosítást bejegyzik. A tanács minden tíz évben e regestrumból állapítsa meg, vannak-e kihalás, vagy a városból való eltávozás követ- kezztében üressé vált földek és erdők. Ha vannak, a város eladhatja őket új jövevényeknek. Ha birtokügyben per keletkezett, azt nem vitték a városi tanácsnál tovább.26 27 Kézdivásárhelynek, 1427-es kiváltságlevele értelmében ugyanazok a kiváltságai, mint Udvarhely, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Fel- vinc, Csíkszereda és Keresztár városoké. Kézdi széktől független önálló bírósága van, minden ügyét választott tisztviselői intézik. A városi törvényszéktől a királyhoz, vagy a vajdához lehetett fellebbezni. A városnak pallosjoga is volt. Ha a város területén idegen személy követett el bűncselekményt, az ügyben a városi törvényszék volt illetékes. A város kizárólag a török szultánnak fizetett adóhoz tartozott hozzájárulni. Az örökös nélkül meghalt személyek javai a városra szálltak.28 Udvarhely városában nemesek, „városi emberek” és katonák laktak. Az igazolt személyes nemesek csak katonai szolgálattal tartoztak háború idején; akik nemességüket nem tudják igazolni, a „városbeliekkel” együtt minden terhet kötelesek viselni az udvarhelyi uradalom 1644. márc. 2-án kiadott urbáriumának rendelkezése szerint. E terheket viselik az urak és nemesek Udvarhelyen lakó jobbágyai, s a személyükben nemes, de polgári telken lakó személyek is. Nem mentesül e terhek alól az a polgár sem, ki házat eladva nemesi telekre költözik, vagy jobbággyá lesz. A székgyűlés alkalmából a város csak az első napon s csak a főkapitánynak és közvetlen kíséretének tartozik „gazdálkodni,,. Bűnügyekben a városbíró elletékes, nem a szék tisztjei. A vásárgénz ezután ne tiszteké, hanem a városé legyen. Ha nemes ember pereskedik a városbeliekkel, ezt a városbíró előtt teheti, s nem idézheti a városbelieket a szék bírósága elé. A vár árka körül két utcában „hetes draban- tok” laknak, kiket Nagy Tamás udvarbíró osztott be a várhoz szolgálatra, s külön bírót is rendelt nekik, mikor a vár a fejedelem kezére kerüTt. De ezek nem akarnak a városi igazgatás hatásköre állói kikerülni. Udvarhely korábban évi 250 forint taxát fizetett, de a fejedelem kiemelte a taxás városok közül. Azóta adót nem fizet, csak a „várhoz szolgál” fahordással, kerteléssel, építéssel, kalapálással, gyomlálással. Mivel a „mostani háborúra” minden ökrüket odaadták, fahordást nem végeznek. Szántással, kapálással, ajándékkal nem tartoznak.29 Az erdélyi városok közül a szász városok voltak a legjelentősebbek. Ezek falvakból fejlődtek városokká, de nem nevezhetők mezővárosoknak. Szászföldön a városok uralkodó helyzetben vannak, a városok, a polgárság a falvak fölé emelkedik. Jellemző tünet, hogy a városi céhek ellenőrzésük alatt tartják a falusi céheket.30 A szász városokra ezért vizsgálódásunkat nem terjesztjük ki. 26 Corp. Stat. I. 28—30. 1. 28 Szentkatolnai Bakk Endre: Kézdivásárhely s az ottani Jancsó családok története. Kézdivásárhely, 1895. 24—25. 1. 29 Urb. 551—552. 1. 30 Makkai László: Erdély története. Budapest, 1944. 138—148. 1. 70
