A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Balogh István tiszteletére - Módy György: Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben
FÖLDESÚRI KÚRIÁK ÉS VARKASTÉLY DEBRECENBEN Módy György I. Az Árpád-kori falvaink külső megjelenését a kereszténységre történt térítés óta meghatározta a templom. A XIII. század második felében kiteljesedő településrendszerben szinte minden falunak és az előző szá- zadokbeni virágkorúkat túlélt prédiumoknak is volt egyháza. A templomok többnyire a falu központjában álltak, ahol a terepviszonyok lehetővé tették kiemelkedő dombon vagy hátságon. Nem ritkán a templom építése előtt mesterséges dombot emeltek. Szabó István azt is hangsúlyozta, hogy az ún. úti vagy utcás településeken az egyház „ . . . sokszor az utca illetve az út tengelyébe került.”1 így volt ez Debrecenben is. Az észak-déli és kelet-nyugati utak kereszteződésének teresedésében épült a falu korai, ha talán nem is az első temploma. Majd itt emelték a XIII. század végén a koragótikus hatalmas Szent András egyházat.2 A faluképből mindvégig jelentősen kiemelkedett a földesúri kúria is, különösen akkor, ha azt a földesúr állandóan lakta.11 Á magukat éppen ősi birtokukról nevezett Debreceni család esetében kimondottan erről volt szó. Debrecen az 1320-as évekre úgy vált az egyre terebélyesedő uradalom központjává, hogy a kor magyarországi nagybirtok szerveződésében szinte egyetlen példája a vár nélküli uradalom-alakulásnak.1' Nincs is bizonyítékunk arra, hogy a Debreceni család valamelyik más birtokán tartósan lakott volna. Sőt, joggal feltételezzük, hogy a településen az 1270-es években legalább két földesúri udvarház állott. A váradi püspökség 1291—94 közöttre keltezett tizedjegyzéke szerint ugyanis a falu három — a gabonadézsma mennyiségből következtetve nem egyenlő nagyságú — részbirtokra oszlott: a legnagyobb Rophoin Debrecenje, a következő Dózsa Debrecenje, és a legkisebb rész Péter Debrecenje:' Bizo1 Szabó István: A középkori magyar falu (Bp., 1969) 159—160. 2 Módy György: A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban — Debrecen 1290—1390. között. A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei, 42. sz. (Szerk. Gazda László, Debrecen, 1984) 69—78. és az ott idézett irodalom. 3 Szabó István i. m. 103—104., 162. 4 A földesúri udvarház, kastély, vár s az utóbbi mint uradalmi központ, valamint a falu viszonyára lásd Szabó István i. m. 102—104. — A várnak majdnem meghatározó szerepe volt a XIII—XIV. századi uradalom alakulásában, lásd Fügedi Erik elemző és összefoglaló munkáját Vár és társadalom a 13—14. századi Magyarországon. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Üj sorozat 82. Bp., 1977.) passim. 5 Jakubovich Emil: A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke — Magyar Nyelv XXII. évf. (1926) 222. 298. és 358. 43
