A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Balogh István tiszteletére - Für Lajos: Politika, tudomány, debreceniség. Balogh Istvánnal beszélget Für Lajos

rint kerültem Hajdú megyébe. Debrecent a kisgazdapárt kapta, a megyét pedig a parasztpárt, minthogy ott az volt a legerősebb.

— Hány megyét kapott a parasztpárt, tudod?

— Hármat. Bács megyében például Bencsik lett a főispán, aki a debreceni agráregyetemnek lett később a rektora. Csongrádban Gyáni Imre lett, aki később és korábban is gimnáziumi tanár volt. A választás egyébként nagy csalódást okozott, Péter bácsi avval vígasztalt minket, hogy bizony ez nem egészen olyan, amit elképzeltünk. De majd megnövünk, mondogatta. Fene tudja! Hellyel-közzel talán hittük is.

— Távlatosnak hitted azt, amit csináltál?

Hát úgy látszott, hogy ez a politikai szisztéma hosszú lejáratú lesz. Nemcsak én hittem azt, Erdei is úgy tartotta.

— És lassan megszeretted a közéleti sürgés-forgást.

— Sose szerettem meg.

— Akkor miért csináltad?

— Mert nem lehetett nem csinálni, akkor ezt kellett tenni. Nagyobb szavakat használva, ez volt a történelmi feladat.

(Baloghné): Kijelentette: három évig csinálom, tovább nem.

— Miért pont három évig?

— Ügy gondoltam, három évig ezt csinálom, aztán visszamegyek a szakmába.

— Egy percig sem érezted, hogy mégis inkább ez lenne az igazi élettered?

Nem, azt nem. Hajdú megyei főispán koromban nem adtam fel a Mák utcai egyszobás, konyhás lakást, ott laktam főispánságom egész ideje alatt. Gyalog jártam haza ebédelni, aztán gyalog vissza a hivatalba. Nem költöztem be a vármegyeház főispáni lakásába. Szegény volt néprajzos gazdám, Ecsedi István naplójában olvastam, hogy amikor 1924-ben Hadházi főispán beköltözött a főispáni lakásba, tizennégy macskát vitt oda magával. Hát nekem még macskáim sem voltak.

Mi mindenre emlékszik, gondol — jó vagy rossz szívvel — Hajdú megye hajdani főispánja?

— Minthogy mi voltunk a megye legerősebb pártja, emiatt azután állandóan vitában álltam Szabó Istvánnal, a kommunista párt megyei titkárával. Ennél merevebb emberrel életemben nem találkoztam. Nem lehetett azzal vitatkozni, hatalmi kérdést látott mindenben, kijelentései kategorikusak voltak. Sok fejtörést okozott nekem, hogy itt a megyében a szociáldemokraták meg a kommunisták úgy voltak egymással, mint a kutya meg a macska. Valahány közgyűlés volt, mindig összevesztek. A szociáldemokratáknál egy Erdős nevű ügyvéd vitte a szót, és örökké vágta a kommunistákat.

— Így aztán rád hárult az egyensúlyozás háládatlan szerepe. — Bizony, nagyon kellett vigyázni, hogy a szavazásoknál egymás hajába ne kapjanak. Nem akartak véget érni a mértéktelen, istentelen hosszú szónoklatok. Erről azóta se szoktunk le. Számtalanszor lehetetlen lett volna határozatot hozni, ha én elnöki hatalmammal közbe nem lépek.

— Mialatt dúlt a koalíción belül (és kívül) a küzdelem, s a kicsinyes pártérdekek hangos szónoklatokba öltöztek, mit csinált az istenadta nép, a misera plebs szerte a megyében?

24