A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debrecen életének első esztendeiből. Egy névtelen Naplója 1696-1700-ról. Közli Radics Kálmán
Eodem. A quartélyos Nímetek fársángolni kezdettenek. Eodem. Papp Miklós és Veresmarti János Uraimék Váradrul megérkeznek, referálván, hogy Commendans Uram ő Nagysága magát minden jóra Ígérte volna; most semmi egyébb notitiája nincsen, hanem csak a mit meg írt, mihelyt valamit érthet, mindgyárt tudósít bennünket. Die 27T. Biró Uram ő Kegyelme podagricus dolorinak könnyebbitésére az váradi Bányában megyen,45 46 mind Feleségestül, Csatári János Uramat adjungallyuk ő kegyelme mellé. Adgya Isten, gyógyulljon meg ő Kegyelme erőtlenségibül. Eodem. Colonellus Laport Uram ő Nagysága Secretariussa Antonius Mikoi Uram ő Kegyelme Tokaj felől jővén, három lovat a kocsijában és egy szekeret adunk valami asszu szőlő boroknak vitelére. Item két könyvet, melyet 10 koncz tiszta papirosbul köttettünk, adtunk ő Kegyelmének. Die 28. A Gyulában küldendő szekerek mellé Ambrus Mihály Uram választatok. Martius. Die 5. Lévai István Atyánkfiát expedialtuk Cassára a Méltóságos Com- missiora az ő Fölsége Kegyelmes parancsolattyával, a Commissionak szóllóval, a reánk vettetett buzabeli quantum relaxatio ja aránt. Die 11. A város uczái a nagy sár miatt úgy eláradtanak, hogy sem külső, sem belső emberek nem járhatnak47 nagy alkalmatlanság nélkül ki s be. Determináltátok azért, hogy mindenüt gátak csináltassanak, melly- re mind a Nemes Tanács, mind penig Communitas közzül becsülletes személyek deputaltatnak. Die 12. Fellyül említett Lévai István Atyánkfia Cassárul megérkezik, referálván, hogy a Commisio előtt, az előtt reánk limitált 3000 buzabeli quantum relaxatio ja aránt semmi jót nem obtinealhatott; csak az 45 Debreczen környékén a melegforrású gyógyfürdőket ma is bányának nevezi a köznép. 46 Lévai István nótárius, akinek nevével gyakran találkozunk e Napló lapjain is, 1701. május 5-én czímeres nemes levelet kapott. I. Leopoldtól s azt Bihar vármegyének Váradon azon évi október 11-én tartott közgyűlésében hirdették ki. Az ármalis, kiterjeszti a nemesi jogokat Lévai István feleségén: Kis Sárán és törvényes leszármazóikon kívül, testvéreire Lévai Jánosra és Pálra is. A czímer- levél Debreczenben Lévai Ferencz volt könyvkereskedőnél. Ismertetve a Sieb- macher-Csergeő-féle Wappen-buchban. Lévai István állítólagos, olajfestésű régi arczképe meg van leány-ági utódánál. A család most a városi múzeumnak ajándékozta. Lévai I. felesége: Kis Sára, Szikszai Kis Péter előkelő debreczeni kalmár leánya volt. Ez a mozgékony, bátor kalmár 1686—1688. körül élete kockáztatásával kétszer kémlelte ki a török tábort s mindkét esetben rögtön tudósította Károly lotharingiai herczeg, császári fővezért a látottakról. A her- czeg ajánlatára Leopold Szikszai Kis Pétert megnemesítette s Bihar megyében Jankafalván, Hegyközkovácsiban, Jákó-Hodoson, Hegyközpályiban terjedelmes részjószágokat adományozott néki. Szikszai Kis Péter s utána Lévai István háza Csapó-utczában a mai Csizmadia-szín helyén állott. Lévai István fia, József 1759-ben 3100 Rh. forinton eladta Domokos Lajos főjegyzőnek. 47 Külső emberek — vidékiek, idegenek; belső emberek — helybeliek. 197
